A nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) valóban önkéntes megtakarításokat jelentenek. Az előtakarékoskodók szabadon rendelkezhetnek arról, hogy az általuk befizetett összeget milyen értékpapírba – részvénybe, kötvénybe, vagy befektetési jegybe – fektessék. A szabályozás szerint nem vásárolhatók kiemelten kockázatos (határidős, opciós) termékek. Ezt a számlát – a jogalkotók indoklása szerint a gyors vagyonvesztés lehetőségének kizárása érdekében – hitel fedezeteként sem lehet használni.

Ilyen számla ötezer forintos kezdő befizetéssel nyitható a bankoknál és brókercégeknél. Nem mindenütt kínálják azonban a nyeszt.

 

 
A nyugdíjszámlát vezetők előtakarékoskodónként legfeljebb az éves átlagos állomány egy százalékának megfelelő, de legalább kétezer forintszámlavezetési díjat számíthatnak fel. Azt azonban a szabályok nem korlátozzák, hogy a különböző ügyletek mennyibe kerüljenek. Ezért állítják az önkéntes nyugdíjpénztárak, hogy a nyesz-nél ők olcsóbbak. Ezt persze a másik oldalon határozottan vitatják.
A jelenlegi szabályok szerint a számlatulajdonos adóbevallásában rendelkezhet arról, hogy az adóévben, általa a számlára befizetett összeg 20 százalékának, maximum 100 ezer forintnak (aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forintnak), az adóját számára jóváírják. A kedvezménnyel tehát csak a nyugdíjas korig tartandó összeg gyarapítható.
 
További cikkek