A tulajdonjogot és a vállalkozás szabadságát is korlátozzák

Újabb lendülettel szerezné meg a nagyobb boltokat a NER

Már nem a Tesco a fő célpont
Fotó: Latzer Anna

2025. június 16. Számtalan olyan intézkedést léptetett már életbe a kormány, ami a nagyobb áruházláncokat sújtotta. Az adminisztratív korlátozások, a különadók, a zaklatások mellett is egyre nagyobb azonban a külföldiek piacrészesedése. A NER nem adja fel, a legújabb húzás a plázastop elképesztő tartalmú szigorítása.

Hosszú időn keresztül ment az ábrándozás a Tesco kivonulásáról, amivel közelebb kerülhetett volna a kormány ahhoz, hogy a bankszektorhoz és távközléshez hasonlóan a kiskereskedelemben is magyar (értsd NER-es) kéz legyen többségben. Időközben a sokáig verhetetlennek látszó Tesco lecsúszott, az Auchant viszont sikerült megszerezni. Az áruházláncok friss toplistája szerint tavaly már nem csak megőrizte évekkel korábban szerzett első helyét a Lidl, hanem még a korábbinál is jobban elhúzott. A magyar láncok átlag alatt bővültek, de például az Auchan forgalma kifejezetten vissza is esett.

A drogériás árrésstopra a Rossmann a vásárlások és kedvezmények korlátozásával reagált. A dm – derült ki a Telexnek küldött olvasói levél nyomán – szintén a kormányzati intézkedések miatt 20 százalékkal csökkenti a bolti dolgozói óraszámát.

Mondhatnánk, hogy halálos a kormány ölelése, de a zsákmányszerző akcióknak, ahogy a durva piacellenes beavatkozásoknak is, valójában mindannyian a kárát látjuk. A legújabb lépés a plázastop szigorítása, amit „pontosításként” próbálnak eladni (a normaszöveg és a nesze semmi indoklás, valamint viccnek túl durva „hatásvizsgálat” itt található). Úgy is tűnhet, hogy a Lázár János által vezetett minisztérium egy évekkel ezelőtti fejleményre reagál – a kereskedelem „magyarításának” Lázár kifejezetten élharcosa volt, de néhány év kiesett számára.

A plázastop nagy vesztese sokáig a Lidl volt

Érdemes felidézni, hogy a plázastop törvény legnagyobb vesztese a mostanra mindenkit verő Lidl lehetett. A diszkontlánc 28 kérelméből 28-at utasítottak vissza. Miközben ugyanebben az időszakban az Aldi és a Tesco 3-3 elutasító határozatot „zsebelhetett be”. Azután kiszállt a CBA-alapító Baldauf László, és hipp-hopp több boltja is a Lidl kezében kötött ki. Azóta van Lidl a vevők nagy örömére a fővárosi Ferenciek terén és a Blaha Lujzán is. A mostani módosítás után már sokkal nehezebben (ha egyáltalán) köthető majd hasonló üzlet.

Az elmúlt években számos alkalommal merült fel, hogy az érintett ingatlanok átruházásával, értékesítésével, használatba adásával, vagy leválasztásával próbálták megkerülni a szabályozást – indokolta a folyamatban levő módosítást az Építési és Közlekedési Minisztérium az Index megkeresésére. Az új szabályok életbe léptetése után a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységek teljes vagy részleges megvétele, bérbevétele után is újra engedélyért kell majd folyamodni a hatóságokhoz. A tárca cinikus közlése szerint meg kell ugyanis vizsgálni, hogy az „új helyzet milyen hatást gyakorol a vonzáskörzetre”.

Kiakadt a kereskedők szövetsége

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nem meglepő módon teljesen elképedt az egészen. Mint hangsúlyozták: az előzetes szakmai vita elkerülésével készített tervezet engedélyhez kötné azt is, ha egy működő kereskedelmi egységen belül az üzemeltető bármilyen belső térelválasztó megoldással – legyen az akár egy bútordarab, vagy egy kávé automata – különálló értékesítési teret akarna leválasztani. Ilyen módon a rendelet nemcsak új üzletek nyitását vagy a régiek megújulását lehetetleníti el, de megakadályozza az osztódásukat is.

A belső téralakítás engedélyhez kötésével az OKSZ szerint értelmetlen kockázatot visznek a kereskedelmi ingatlan fejlesztésbe, hiszen a tervezés évek óta a belső terek variálhatósága, és a modularitás irányába mutat. Teljesen értelmetlenül vetnek gátat az olyan új kereskedelmi trendek megvalósításának, mint a shop-in-shop koncepció (például a Tesco kihasználatlan belső tereiben már kapott helyet a Media Markt, sőt a Rossmann is).

A rendelet (megjegyezzük, nyilván nem véletlenül) a meglévő kereskedelmi ingatlanállomány elértéktelenedéséhez vezethet, hiszen szubjektív szempontok alapján is megtagadható hatósági engedélyre lenne szükség ahhoz, hogy az új bérlő vagy tulajdonos a tulajdonosi jogait gyakorolhassa. Egyik oldalon a tulajdonjogot, a másikon pedig a vállalkozás szabadságát korlátozzák. A rendelkezés révén leplezetlenül a használó személyéhez köthetők az elvben az ingatlanhoz kapcsolódó, objektív műszaki szempontok alapján megkapható engedélyek.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: vásárlás, boltok, kiskereskedelem, jogszabály, plázastop, OKSZ, infláció, árrésstop