Nem javulnak a kilátások

Repülőrajt helyett stagnált a magyar gazdaság

Fotó: clipart.com

2026. január 16. Mindössze 0,3 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2025-ben a Kopint-Tárki előrejelzése szerint, és 2026-ra is a korábbinál kisebb GDP-növekedést prognosztizál a konjunktúrakutató. Palócz Éva vezérigazgató szerint nem látni, mi zökkentené ki a gazdaságot a mai állapotából.

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet 0,4 százalékról 0,3 százalékra módosította a magyar gazdaság 2025-ös GDP növekedési prognózisát, miután a negyedik negyedév első két hónapjában regisztrált lesújtó ipari teljesítmény – azon belül is a novemberi bezuhanás – ismeretében lényegében bizonyosra vehető, hogy az ipar visszaesése nem lassul – írja legfrissebb előrejelzésében a konjunktúrakutató.

Szemléletes ábra mutatja, hogyan változott a magyar gazdaság teljesítményének 2025-re vonatkozó előrejelzése 2024 januárja óta 2025 decemberéig. Jól látható, ahogy a konszenzus már egy évvel ezelőtt 2,5 százalék alatt volt, amikor Orbán Viktor miniszterelnök repülőrajtot vizionált, amiből aztán gyakorlatilag stagnálás lett.

Ugyanakkor Palócz Éva vezérigazgató szerint tavaly a magyar gazdaság is – hasonlóan más közép-kelet-európai országokhoz – tudott volna 1-1,5 százalékkal növekedni, ha lettek volna beruházások, ehhez azonban nagyobb üzleti bizalomra lett volna szükség a cégek és a befektetők részéről – számolt be a Népszava a konjunktúrajelentést bemutató sajtótájékoztatóról. Ez hiányzik a jelenlegi gazdaságirányítással szemben, ezért nem lehet tudni, hogy ha marad a jelenlegi gazdaságpolitika, akkor mi billenthetné ki a magyar gazdaságot a jelenlegi stagnálásból.

Hatalmas a hiány

Az előzetes számot a 2025-ös bruttó hazai termékről január végén teszi közé a KSH, így akkor derülhet ki, mekkora az államháztartás hiánya. Ekkor derül majd ki, hogy mekkora volt ténylegesen a tavalyi év végén az államháztartási hiány és az államadósság rátája.

A Nemzetgazdasági Minisztérium legújabb adatai szerint 2025-ben a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya 5.738,7 milliárd forintot tett ki, ami 700 milliárddal haladja meg a többszörösen felemelt, októberben bejelentett 5.055 milliárd forintos hiánycélt. Ebből 1700 milliárdot decemberben „sikerült” felhalmozni. Mivel a kormány „háborús veszélyhelyzeti” üzemmódban működik, önkényesen költhet tetszőleges bármilyen célokra, bármilyen parlamenti vagy egyéb testületi ellenőrzés és felhatalmazás nélkül – írja a Kopint-Tárki.

Értelmét vesztette a 2026-os költségvetés

A 2026-os költségvetési törvény mára teljesen elvesztette a jelentőségét – áll az elemzésben. Ugyanis a törvényben szereplő egyetlen makrogazdasági peremfeltétel sem stimmel már. A költségvetési törvény 4,1 százalékos GDP növekedést feltételez, miközben ma már a kormány is csak 2,5 százalékot vár, az előrejelzői konszenzus pedig ennél alacsonyabbat.

Emellett a várt hiány előrejelzése is számtalanszor változott a törvény elfogadása óta. Új költségvetés azonban nem készült, amely jelezné, hogy mely költségvetési sorokon fog jelentkezni a mintegy 1.200 milliárd forintos pótlólagos hiány (a tervezett 4.170 milliárd forint felett). Ennek következtében a tételes törvényi költségvetési előírások semmiféle értékelhető támpontot nem adnak. Ilyen körülmények között nincs értelme az eredeti költségvetés bevételi és kiadási sorait tételes vizsgálni, amire a szokásos költségvetési elemzés ki szokott terjedni.

2026-ban tehát a magyar gazdaság érvényes költségvetés nélkül fog működni, ami bármilyen kimenetelt jelenthet. A tavaszi parlamenti választások nagy tétje miatt az első negyedéi hiány óriásira duzzadhat, amelyet az év további részében már nehezen lehet lefaragni.

Mi lesz a gazdasággal?

A továbbra is kedvezőtlen, és bizonyos szempontból egyre kedvezőtlenebb nemzetközi környezetből az idei növekedési kilátásokat illetően elsősorban az következik, hogy a már sok éve várva várt ipari fellendülés valószínűsíthetően az idén sem következik be. Ez önmagában behatárolja a dinamikus GDP-bővülés perspektíváit.

Az idei évet meghatározó másik tényezőt a hazai kereslet élénkítését célzó drasztikus kormányzati lépések jelentik. Egyrészt a 2025 második felében élesedő adóintézkedések átnyúló hatása, másrészt a kétgyerekes anyák egy részére vonatkozóan 2026 elején bevezetett adómentesség, a családi adókedvezmény újabb bővítése, vagy a 14. havi nyugdíj bevezetésének első fázisa említendő meg mindenekelőtt. De a legnagyobb tétel a februári fegyverpénz lesz, amely 2022-höz hasonlóan jelentősen átírja az idei kereseti dinamikát.

Habár egyelőre úgy tűnik, hogy a tavalyi utolsó negyedévének nagy részében a keresletösztönző intézkedéseknek nem volt átütő pozitív hatása a fogyasztásra, a Kopint-Tárki azzal számol, hogy 2026-ban – az új elemekkel kiegészülve – e hatás számottevő lesz. Így aztán felhasználási oldalon a magánfogyasztás növekedési üteme 3,5 százalék körülire gyorsulhat idén. A felhasználási oldal többi komponensénél számottevő a bizonytalanság.

A termelési oldalon az ipari fellendülés esélye továbbra is halvány, jelenleg 2-3 százalékos ipari növekedéssel számol az előrejelzés. A szolgáltatások növekedése erősödhet, és az építőipar is élénkülhet.

A Kopint-Tárki jelenleg 2 százalék körüli GDP-növekedést vár 2026-ban. Ez a prognózis valamivel pesszimistább a Consensus Economics előrejelzői átlagánál. A kiskereskedelmi árrésstop sorsának függvényében 3,5-3,9 százalékos fogyasztói árindexre számít a konjunktúrakutató. A jegybanki alapkamat Palócz Éva szerint a választásokig várhatóan nem változik, az év végéig azonban hat százalékra csökkenhet.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, infláció, konjunktúrajelentés, Kopint-Tárki, költségvetés, hiány