Nem a bankkártyás csalások okozzák a legnagyobb kárt

Pénzveszélyes bombák az okostelefonok

2025. június 18. Miközben mindenütt a bankkártyás visszaélésekre figyelmeztetéssel találkozhatunk, a számok szerint jóval nagyobb összeget síbolnak el a csalók az átutalásokkal. A bankkártyás csalásoknál minden hatodik, az átutalásos esetekben viszont minden második ér célba, az egyedi elkövetési érték pedig nagyságrendekkel nagyobb. Egyre veszélyesebbnek tűnnek az okostelefonok, amelyek használatát sok ügyfél, sőt esetenként még mintha a bank sem igazán tudná áttekinteni.

A csalók folyamatosan keresik célpontjaikat, így kerülhettek legújabban a célkeresztbe az állampapírba fektetők. A bűnözők fizetett hirdetésben terjesztették, hogy elveszíti a befektetései után járó kamatokat, aki 2025. július 15-ig nem nyújt be kérelmet a WebKincstárba. A hamis tájékoztatóban megjelenő felület – hívta fel a figyelmet a Magyar Államkincstár – valójában egy adathalász oldalra irányít, amelyen keresztül a csalók megszerezhetik az ügyfelek számlaadatait, így pedig akár a számlájukhoz is hozzáférhetnek.

A Kincstár hangsúlyozta, hogy a kamatok jóváírása automatikusan megtörténik az értékpapírszámlákon. Nyomatékosították azt is, hogy sem telefonon, sem elektronikus levélben, sem szóban soha, semmilyen hivatkozással nem kérnek ügyfeleiktől bizalmas azonosítókat. Hozzátették még, hogy a MobilKincstár alkalmazást kizárólag a hivatalos App Store és Google Play felületekről érdemes letölteni, amely után ellenőrizni lehet azt is, hogy az appot valóban a Magyar Államkincstár publikálta-e.

Beszédesek az idei adatok

A mobilapp veszélyére figyelmeztetés nem véletlen, az ide első negyedévben ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikája szerint csak a mobilok miatt nagyobb volt a kár, mint a teljes bankkártyás üzletágban. A plasztikokkal visszaélve összesen 2667 millió forintot síboltak el a csalók, míg mobiltelefonnal 2698 millió forintot szedtek el. Utóbbihoz még hozzájön 2548 millió forint, aminek a net segítségével kelt lába.

A statisztika szerint 2025. első három hónapjában a magyar banki ügyfelektől összesen 8,45 milliárd forintot szereztek meg a bűnözők. Sokat mondó a csalók szempontjából sikeres és a sikertelen ügyletek aránya is. Míg ugyanis a bankkártyás csalások esetében körülbelül csak minden hatodik próbálkozással nyúltak le pénzt, az átutalásos csalások közül több mint minden második ért célba. Az sem mellékes, hogy bankkártyákkal az Azénpénzem számításai szerint átlagosan 54 ezer forintot loptak el, az átutalások eseteknél viszont egy ügyletre 954 ezer forint jutott.

Állatorvosi ló lehet az MBH

A kíbercsalások annyira nagy problémát jelentenek, hogy azokra már a kormány is rámozdult. Az előző hónap végén a miniszterelnök kormányülés előtt bejelentette a Facebookon, hogy foglalkoznak ezzel. Persze az egészet elsősorban Ukrajna elleni újabb hergelésre használta, hiszen ukrán kibercsalókról beszélt, és külön posztban azt is kiemelte, hogy Ukrajna uniós csatlakozásával az ukrán szervezett bűnözést is beengedjük az országba (erről és az MNB 5 csapásáról itt olvashat).

Az elmúlt időszak történései alapján azonban az egész kormányzat jobban tette volna, ha először a saját háza táján néz körbe és tesz rendet. Tömeges gond ugyanis Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb emberének, a miniszterelnök gyermekkori barátjának bankja miatt adódott. Képünk az MBH, az adathalász támadás mellett aktuálisan közzétett figyelmeztetéseit ábrázolja.

A képen szereplő gyors változtatások is egyértelműen arra utalnak, hogy a NER-bankjánál nem mentek annyira rendben a dolgok. Számunkra ez tűnik ki a Válaszonline konkrét eseteket ismertető cikkéből is. Röviden: igaz, az ügyfelek hibáztak, mert egy kamu oldalon adták meg szenzitív adataikat, de a történtek ezután átcsaptak a szürrealitásba. Egybehangzó állítás szerint ugyanis ezt követően senki semmilyen kódot nem ütött be (nem is tehették volna, a kamuoldal ugyanis számukra az igazinál már megszokott módon „homokórázott”), a bűnözők mégis sikeresen átállították a limitet, feloldották a lekötött betétet, MBH applikációt telepítettek a saját telefonjukra, vélhetően mobilra létrehozott virtuális bankkártyával csapolták az ATM-et, és utaltak, utaltak...

A történetekből az is kiderül, hogy az MBH egyéb, a csalóknak nem áldozatául esett ügyfelei számláit is felhasználták a kiberlopási láncban. Utóbbiaktól a bank nem csak a tranzakciós költségeket, hanem az átvert ügyfelek kárának megtérítését is követeli. A normális bankoknál tapasztalatot szerzők közben jól tudják, hogy nem elég a netbanki belépéskor kapott kód, az előbbiekben leírt (persze nem ugyanazon esetben végbement) ügyletekhez külön-külön is kell a jóváhagyás. Arról nem is beszélve, hogy a telefonon elért ügyintézők látják a számla aktuális egyenlegét, az esetek között pedig volt olyan, akit kétszer is megnyugtattak (erről hangfelvétel is van), hogy nem hiányzik az a pénze, amit valójában már elloptak tőle.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: csaló, átverés, állampapír, Kincstár, MNB, statisztika, figyelmeztetés, MBH, kibercsalás, bankok, bankszámla, bankkártya, átutalás, internet