Nem tartotta be a sörgyár az ígéretét, 75 milliót fizethet

2020. október 21. A Gazdasági Versenyhivatal 75 millió forintra bírságolta a Heinekent, mert nem igazolta megfelelően azt a vállalását, hogy csökkenti a kizárólagos szerződésekkel értékesített sör mennyiségét.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még 2015-ben azt állapította meg, hogy a magyarországi vendéglátóhelyek sörforgalmának 82-95 százalékát az öt legnagyobb piaci szereplő adta. A három legnagyobb sörgyár (Heineken, Dreher, Borsodi) a teljes forgalom 43,5-44,3 százalékát kizárólagos szerződésekkel tartotta fenn a maga számára. Így érték el, hogy sem az import, sem a kisüzemi sörfőzdék nem tudtak piacot nyerni a nagy sörgyárakkal szemben. A versenyhivatal azonban nem büntetett, hanem elfogadta, hogy a társaságok önként csökkentik az ilyen megállapodások mennyiségét.

A vállalásban az szerepelt, hogy a versenytől elzárt piacrészek a Heinekennél körülbelül négy, a Borsodinál és a Drehernél pedig 5-5 százalékkal csökkennek 2017 végére, így a lekötésekkel elzárt piacrész mérete mintegy 30 százalékra esik majd vissza.

A versenyhivatal utóvizsgálati eljárásban ellenőrizte, hogy a három nagy sörfőzde betartotta-e a vállaltakat. Már 2019 decemberében megállapították, hogy a Dreher és a Borsodi vállalásai teljesültek.  A harmadik nagy gyár, a Heineken azonban eltért a vállalások igazolásának GVH által előírt – egyébként maguk a sörgyárak által javasolt – módszertanától és formájától. A cég a kötelezettségvállalás ellenőrzéséhez szükséges számításokat, kimutatásokat az általa vállalt határidőben nem az előírt formában nyújtotta be, amiért a versenyhatóság 75 millió forintos bírságot szabott ki a cégre.

Már törvény védi a kicsiket

A terv az volt, hogy a nagy sörgyárak vállalásával az alternatív, kisüzemű sörfőzdék lehetőséget kapnak arra, hogy belépjenek a korábban a versenytől elzárt piacrészekre. Az önkorlátozás azonban nem működött – legalábbis ezzel indokolta Kósa Lajos idén júliusban azt a törvénymódosítást, ami gyakorlatilag megtiltotta a kizárólagossági megállapodásokat. A tilalom nem érinti az olyan szerződést vagy jognyilatkozatot, amely a gyártó kiemelt reklámcélú megjelenítését célozza.

Az italt árusító vendéglátó üzlet terméktípusonként legalább két különböző sör, üdítőital és természetes ásványvíz gyártójának termékeit köteles értékesíteni. Ez amúgy a csapolt sörre nem vonatkozik. Pontosabban csak akkor nem, ha kisüzemi gyártóval szerződik a vendéglátó. Az új tilalmakba ütköző szerződések vagy jognyilatkozatok 2021. augusztus elsején vesztik hatályukat.

Az egész történetben több furcsaság is akad. Részben például az, hogy a megcélzott piaci súlyt nem tudnák most elérni a kisüzemi főzdék. Ami még nagyon elgondolkodtató lehet, hogy a sörkülönlegességek viszont erősen kezdenek teret nyerni. Ezen a téren azonban az igazi slágernek nem hazai termékek számíthatnak. Hasít például a belga meggysör.

Szerző: L.J.
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok