Nem csak a krumplival, a hagymával is gond van

Hagymabetakarítás
Fotó: Mészáros János, MTI
2019. augusztus 12. A magyar hagymatermesztés jelentősen visszaesett, a vevők fele így csak importból származó áruhoz juthat. Az Agrárkamara szerint technológiai fejlesztésekre, megfelelő fajtaválasztásra és a tárolókapacitások növelésére van szükség. Központi adatbázist is építenének.

Elszálltak a krumpliárak, mert a hazai burgonya már az idei év elejére gyakorlatilag teljesen elfogyott. A Budapesti Nagybani Piacon kilogrammonként akkor 140 forint volt a burgonya bruttó termelői átlagára, miközben egy évvel korábban 80 forintot kellett fizetni érte. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) – mint arról beszámoltunk – keresi a kiutat a válságból. Úgy tűnik, valami gond a hagymával is akad.

Mint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) MTI-nek adott tájékoztatásából kiderül, az egy főre jutó 10-12 kilogrammos éves fogyasztásnak jelenleg csak mintegy 50-60 százalékát tudja lefedni a rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett magyar hagymatermesztés. Az Azénpénzem.hu a KSH adatbázisából kigyűjtötte: míg a vöröshagyma kilójáért 2009-ben a boltokban átlagosan 142 forintot kellett adni, az idén júliusra az ár 406 forintra kúszott fel. Tavaly júliusban a hagymát még kilónként 207 forintért mérték.
A NAK kiemelte, hogy még kis mennyiségben kapható áttelelő vöröshagyma, a tavaszi, korai vetésű betakarítása pedig augusztus második felében kezdődik. Közepes hozamra számítanak a termelők.
Az import évente mindegy 50-55 ezer tonnát tesz ki, a magyar piacon jelen vannak a nagy hagymatermelő országok termékei is, így a lengyel, osztrák, német, holland árukkal kell versenyezniük a termesztőknek. Ehhez a NAK szerint egyebek közt technológiai fejlesztésekre, megfelelő fajtaválasztásra és a tárolókapacitások növelésére van szükség. A vöröshagymát – jegyzeték meg – a korábbi évtizedekkel szemben már friss termékként vásárolják a fogyasztók, a házi tárolás gyakorlatilag megszűnt.

Az Agrárkamara úgy véli, az ágazat stabilizálását segítené egy olyan, általa kezelt központi adatbázis (ezt információs banknak nevezik), amelybe a termelők önkéntesen adnának hozam- és minőségi adatokat, valamint az áruházláncok igényei is megjelennének benne. Ez alapja lehetne a későbbi közös termelésszervezésnek és értékesítésnek, a kereslet és a kínálat összehangolásának.

Szerző: Azénpénzem/MTI
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok