Hibás volt a befektetők több alapfelvetése is

Melléfogott a részvénypiac, íme az év AI-tévedése

Fotó: ChatGPT

2025. december 3. Van, amikor a részvénypiac is téved, és túl szigorúan bánik egy-egy jobb sorsra érdemes részvénnyel. Mostanra kiderült, hogy idén hol nyúltak mellé a befektetők az év elején a mesterséges intelligencia kérdése kapcsán.

Még ma sem tudjuk pontosan, hogyan fogja az AI átalakítani a munkánkat és az életünket, de az év elején legalább egy dologban nagy volt az egyetértés a részvénypiacon: mindenki meg tudta nevezni az átalakulás egyik legnagyobb vesztesét. A várakozások szerint a hagyományos, szavakra és kifejezésekre épülő keresést a jövőben logikusan átveheti a nagy nyelvi modellek által nyújtott, beszélgetésalapú élmény. Ezért elég egyöntetű volt a vélekedés, miszerint a Google szolgáltatásai iránt bizonyosan meg fog csappanni a kereslet. Ahogyan annak idején erről beszámoltunk, a részvények ennek megfelelően alulértékelté is váltak, a befektetők elfordultak a cégtől. Mára viszont kiderült, hogy a piac most bizony melléfogott. A Google egyáltalán nem halt meg, sőt köszöni szépen, él és bővül, részvénypiaci teljesítménye pedig egyenesen a legjobb a vezető hét nagy technológiai cég között.

A váratlan siker

Ez a diadal leginkább annak köszönhető, hogy a Google az elsők között tudta valóban működő formában beépíteni az AI-t a saját, hatalmas bevételt termelő alapszolgáltatásába. A cég által fejlesztett legelső Gemini-modellek eleinte elmaradottnak tűntek a piacot létrehozó ChatGPT-hez képest, de később kiderült, hogy a nagy nyelvi modellre épülő beszélgetőbotokat már 2024-től sikeresen beépítették a webes keresésbe. A Gemini idén fejlődött és teljesen jól használható válaszokat kezdett adni. Ezzel a sikeres integrációval az Alphabet, a Google anyacége, olyan előnyt szerzett, amit versenytársai csak irigyelhetnek tőle. Miközben a legtöbb technológiai cég még csak keresi, hogyan lehetne az AI-t a mindennapi felhasználói élmény részévé tenni, a Google egyszerűen beemelte a már létező, készpénzt termelő alapszolgáltatásába. Ez önmagában elég volt ahhoz, hogy a keresési és reklámbevételek stabilak maradjanak, és ne zuhanjanak be úgy, ahogy a befektetők korábban várták.

A siker másik nagy indoka a Google Cloud remek szereplése, amely az AI-igények felfutásával együtt látványos növekedési pályára állt. A piac sokáig úgy tekintett a Cloudra, mint egy örök második vonalas szereplőre az Amazon AWS és a Microsoft Azure felhőszolgáltatásai mögött, mostanra azonban kiderült, hogy a Google saját TPU-chipekre épülő megoldásai valós alternatívát jelentenek a legnagyobb ügyfelek számára is. Így amikor más cégek a saját AI-alapú fejlesztéseiket akarják futtatni, akkor egyre gyakrabban fordulnak a Google Cloudhoz, így a cég akkor is nyer, ha nem a Gemini-család szolgáltatásait választják a felhasználók. Emellé társult a YouTube platform továbbra is kivételesen erős teljesítménye, amely stabil reklámbevételt biztosított az idei évben is. Ez a három pillér együtt elég volt ahhoz, hogy a Google-t egész évben fundamentálisan is vonzóbbnak lássák a befektetők, mint korábban.

A kevésbé sikeresek

A Google teljesítménye azért is annyira látványos, mert közben a többi nagy technológiai szereplő AI-fejlesztései jóval nehezebben fordulnak át bevételbe. A Microsoft például hiába a mesterséges intelligencia forradalmat beindító OpenAI résztulajdonosa, hiába a Microsoft Azure felhőszolgáltatását használják a legtöbben a nagy nyelvi modellek futtatásához, idén nem sikerült jelentős profitra váltania ezt a helyzeti előnyt. Egyrészt a költségeik óriásira duzzadtak az Azure fejlesztési költségei miatt (hiszen nekik kell a teljes ChatGPT és a hozzá kötődő több ezer nagyvállalati AI-projekt infrastruktúráját biztosítaniuk). Másrészt a bevételeik nem nőttek ennek arányában, lévén, hogy a fizetős Copilot-megoldásaik, amellyel a Microsoft Office365 felhasználókat célozták meg, egyelőre még nem terjedtek el széles körben, részben a magas áruknak köszönhetően. Érdekes módon a minden Win11-be és Edge böngészőbe beépített ingyenes Copilot ellen is berzenkednek a felhasználók, itt gyakran lehet hallani a korábbi időkből ismert „miért erőltet ránk valamit a nagy Microsoft” felhangokat. Összességében ezért a Microsoft még mindig az AI forradalom közepén van ugyan, de idén nehezére vált jelentős profitra szert tennie belőle.

De ezzel a Windows gyártója nincs egyedül, hiszen az Nvidia és a Meta is komoly kihívásokkal küzdött, amelyek lefékezték a részvényeik idei teljesítményét. Az Nvidia továbbra is a hardveres AI-forradalom első számú nyertese, és eddig sikerült is teljesítenie az extrém ütemű növekedési elvárásokat, de egyre többen kérdőjelezik meg, hogy ez fenntartható-e. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az óriási beruházások mögött sokszor körkörös finanszírozási szerkezetek állnak, ahol a vállalatok azért vesznek több chipet, hogy további AI-fejlesztéseket futtassanak, ezek azonban jelenleg még alig termelnek tényleges bevételt. Így az Nvidia mindent jól csinál, óriásira nőtt, de nehéz azt látni, hogy hogyan tudná a mostani növekedési ütemet a továbbiakban fenntartani.

A Meta helyzete pedig még ennél is bonyolultabb: a cég hatalmas összegeket éget el AI- és metaverzum-fejlesztésekre, de nehezen látható, hogyan fogja mindezt átalakítani a Facebook vagy az Instagram mindennapi használatát. Egyelőre nem látszik, hogy mi lesz az a felhasználói élményt megváltoztató elem, amiből közvetlenül jelentős profit fog majd keletkezni. Természetesen lehet azt remélni, hogy az AI miatt a hirdetések és témaajánlatok célzottabbá és személyre szabottabbá válhatnak, ami növelheti a profitot, de erősen kérdéses, hogy ez képes lesz-e nagyságrendekkel megnövelni a profitot.

Mit tanulhatunk a tévedésből?

Ha a mesterséges intelligenciában nagyot alkotó nagyvállalatokat egymás mellé tesszük, feltűnő, milyen hatalmas különbség van aközött, amit ma látunk, és aközött, amit a piac pár hónapja még biztosra vett. A befektetők idén tavasszal úgy gondolták, hogy ismerik az elkövetkező AI-korszak leendő nyerteseit és veszteseit is, és ennek megfelelően árazták is őket. A részvénypiac ugyanis soha nem a jelen alapján dönt, hanem mindig arról próbál képet alkotni, hogy egy vállalat mennyit fog keresni a jövőben. Ezért figyelik annyira azt is, hogy a mai ár magas-e vagy alacsony a várható jövőbeni nyereséghez képest; de minden ilyen számítás annyira bizonytalan, amennyire bizonytalan maga a jövő.

Az Alphabet (a Google anyacége) részvényének árfolyama az elmúlt 12 hónapban

Forrás: cnbc.com

Évközben persze kiderült, hogy a befektetők több alapfeltevése is hibás volt, így az árfolyamok kissé átrendeződtek (persze azért a többi technológiai cég sem veszített értékéből, csak árfolyamemelkedésük maradt el a Google-tól). Az Alphabet 2025-ös részvénypiaci sikere így valójában nem a cég kiugró diadaláról szól, hanem arról, hogy mennyire törékenyek is a befektetők kollektív jövőképei. A tanulság nem az, hogy másvalakire kellett volna fogadni az év elején, hanem az, hogy a részvénypiac időről időre szinte szükségszerűen melléfog. A technológiai forradalmak hajnalán különösen igaz, hogy a piac hamar talál magának egy „biztos vesztést”, de legalább ilyen gyorsan derülhet ki, hogy rossz helyen kereste. Az AI forradalom hosszú távú nyerteseit illetően pedig továbbra is nagy bizonytalanságban maradunk...

Szerző: Szepesi László
Címkék: Google, Alphabet, tőzsde, Nvidia, OpenAI, MI, Oracle, részvény, befektetés, árfolyam, ChatGPT, szerver, Microsoft