Árgus szemekkel figyeli majd az MNB a lakásbiztosítási kampányt

Megtakarítás? A biztosítók és a nyugdíjpénztárak a nagy vesztesek

Fotó: Pixabay

2024. február 28. Hiába robbantak a megtakarítások az elmúlt időszakban, az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak hosszú évek óta lejtőn vannak. Az NGM miniszteri biztosa szerint a tanácsadók helyzetének javítása segíthetne a leszakadás megállításában. Az MNB fókuszában a lakásbiztosítási kampány van, míg a biztosítók a centiket vágják arra várva, mikor tűnik el a biztosítási adó – derült ki a Portfolio Biztosítás 2024 konferenciáján.

Óriási lehetőség volt tavaly a megtakarítási piacon, ebből nagyon sokan ki tudták venni a részüket, azonban a pénztáraknak és a biztosítóknak ez nem sikerült – mondta Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa a Portfolio tegnapi Biztosítás 2024 konferenciájának nyitóelőadásában. A megtakarítások állománya ugyanis 2023-ban 4782 milliárd forinttal nőtt tranzakciós alapon, azonban az életbiztosításokba csak 92 milliárd forint, a nyugdíjpénztárakba 138 milliárd forint érkezett, míg minden másba (leginkább állampapírba és befektetési alapba) 4552 milliárd forint.

Nőhetnek az értékesítési jutalékok?

Az életbiztosítások 2008-ban, a nyugdíjpénztárak 2011-ben indultak el a lejtőn, az elmúlt négy évben pedig összesen áramlott ezekbe annyi pénz (731 milliárd forint), mint a 2007-es évben önmagában. Kovács Zsolt szerint a nyugdíjpénztárak alulteljesítésének oka egyértelműen a gyenge értékesítési potenciál lehet. (Mint ismert, jelentősen korlátozták az önkéntes nyugdíjpénztári értékesítés jutalékát, ez most 15 ezer forint körül alakul. Miközben más termékeknél ez elérheti a 120 ezer forintot. Így nyilván nem a nyugdíjpénztári terméket fogja a tanácsadó ajánlani. – a szerk.)

De nem ül háttal a moziban az NGM a jutalékok tekintetében. A miniszteri biztos ugyanis hangsúlyozta: az MNB 2016-tól bevezetett etikus életbiztosítási koncepciója költségtranszparenciát, kisebb TKM-et és kevesebb ügyfélpanaszt hozott, ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy egyre kevesebb a közvetítő is. A jutalékok korlátozásával vagy betiltásával szemben elrettentő példa lehet Hollandiáé, ahol jelentősen esett a piac díjbevétele. Kovács Zsolt szerint az MNB etikus 2.0 koncepciója is azzal a kockázatokkal járhat, hogy csökken az értékesítés, így kevesebben részesülnek az öngondoskodás előnyeiből, ezért megfontoltan kell bevezetni. Nem biztos, hogy az olcsó termék a jó termék, ha senki nem veszi.

A miniszteri biztos szerint meg kell találni egy „unortodox magyar utat”, aminek eredményeként nő a közvetítők száma és javul a „minősége”. Ennyi vagy ennél kevesebb közvetítővel a magyar társadalom a hosszú távú megtakarítások terén nem fog előre jutni. Valahogy rezsimet kellene váltani, és ki kellene mozdulni a jelenlegi holtpontról. Ehhez a tanácsadók státuszát kellene újragondolni, a finanszírozási kérdéseket ki kellene találni. (Ki fizeti a révészt?)

Az MNB szerint fontos az etikus koncepció

Az MNB szerint az etikus koncepció mentén javult az életbiztosítások megtartása: 2022-re közel 11 év volt az átlagos megmaradás ideje – mondta Szeniczey Gergő, az MNB ügyvezető igazgatója. A felügyeletnél az értékesítési gyakorlatok visszásságait akarják kezelni. Az igazgató hozzátette: még mindig magasak a költségek, tájékoztatási hiányosságokat látnak a piacon. Az etikus 2.0 koncepcióval a felügyelet eszköztára szélesedik, a következő hetekben próbavásárlásokat terveznek.

Szeniczey Gergő hangsúlyozta: 2024 a lakásbiztosítások éve. Magas a lakásbiztosítási piac koncentrációja, a top 4 lakásbiztosítónak 80 százalék feletti a piaci részesedése. Az MNB hamarosan bevezeti a lakásbiztosítási-indexet. Számításai szerint a lakásbiztosítási díjak egy év alatt 18 százalékkal nőttek, egy átlagos lakásbiztosítás díja 56 ezer forint volt tavaly. A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás termékeknél viszont 9,5 százalékkal kedvezőbbek a díjak.

Míg az átlagos lakásbiztosítási összeg Budapesten 52 millió forint (MFO-nál 55 millió), addig nem Budapesten 49 millió forint (MFO-nál 65millió). A biztosított átlagos négyzetméterár pedig országosan 366 ezer forint volt 2022 negyedik negyedévében, míg tavaly az utolsó negyedévben 429 ezer forint. (Budapesten 559 ezer forint, nem Budapesten pedig 410 ezer forint).
A következő hetek fókuszában a lakásbiztosítási kampány lesz – hangsúlyozta Szeniczey. Az MNB kiemelten odafigyel az értékesítés körülményeire. Egy 2023-as pilot próbavásárlás eredményei megdöbbentő eredményt hoztak, az értékesítők 63 százaléka még csak nem is említett semmit a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás termékekről – mondta az ügyvezető igazgató.

Biztosítók: elég volt az extraprofit adóból

A biztosítók a januárt, az extraprofit adó kivezetését várják, már vágják a centiket – mondta Erdős Mihály, a MABISZ elnöke. A szektor adatait ismertetve elmondta: a díjnövekedés jóval az infláció alatt alakult, közel 5 százalékos volt 2023-ban (1563 milliárd forint), az élet és nem élet nagyjából ugyanazt a növekedést mutatta. A biztosítási piac korrigált díjas növekedése csak 12,7 százalék volt (1432 milliárd forint), ami az egyszeri díjas biztosítások hiányával magyarázható (ezek a különadó miatt veszteséges termékké váltak, nem értékesítik őket).

A nyugdíjbiztosítások szerződésszáma a 2022-es 453 ezerről 2023 végére 489 ezerre nőtt, díjbevételük 135-ről 150 milliárd forintra emelkedett. A lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele közel 13 százalékkal 957 milliárd forintra nőtt, a vállalati vagyonbiztosításnál 2 százalék volt a növekedés. A casco díjbevétel növekedése 21 százalékos volt, a kgfb díjbevétele pedig 12 százalékkal lett több. A kárráfordítások több mint 10 százalékkal emelkedtek a nem életbiztosításoknál.

A szektor 123 milliárd forint biztosítási adót, 88 milliárd forint extraprofit adót fizetett, összesen 211 milliárd forintot. Így az adó az összes díjbevétel 13,5 százalékát teszi ki.

A MABISZ elnöke az etikus 2.0 koncepcióval kapcsolatban elmondta: teljesen egyetértenek azzal, hogy a piaci anomáliákat le kell vágni, azokat a termékeket, amik nem teremtenek értéket, meg kell szüntetni. Az viszont már nehezebb kérdés, hogy a TKM szintet hol kell meghúzni. A MABISZ-nak egyezségre kell jutni, hogy az üzletkötői szektort hogyan lehet támogatni, erről még nincs közös álláspont, ebben előre kell jutni.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: biztosítók, konferencia, Portfolio, lakásbiztosítás, életbiztosítás, MNB, MABISZ, NGM, miniszteri biztos, nyugdíjbiztosítás, nyugdíjpénztár, megtakarítás