Megnéztük az uniós választás hatását a gazdaságra

Európai Parlament brüsszeli épülete
Fotó: Lovas Judit

2024. június 11. Földrengés itthon, átrendeződés a kontinensen. Az Európai Parlament új összetétele a tagállamok gazdaságpolitikáját ugyan nem változtatja meg, de mégis hatással lesz a gazdaságukra is. Bár a sarokkövek nagy valószínűséggel változatlanok maradnak majd, megakadhatnak folyamatok és felvizeződhetnek a zöld vállalások.

Itthon a Tisza párt és Magyar Péter színrelépése jelentette a legnagyobb szenzációt, de az európai parlamenti szavazás eredményei a kontinensen másutt is jelentős változásokat hoztak. Cikkünkben azt igyekszünk feltérképezni, hogy a megváltozó összetételű parlament milyen pénzügyi és gazdasági hatásokat válthat ki a következő öt évben a földrészünkön.

Győzedelmes Néppárt, előretörő szélsőjobboldal

A szavazatok összeszámolását követő előzetes eredményközlések szerint az Európai Néppárt (kereszténydemokraták) nyerték el a legtöbb szavazatot, és így 185 fővel övék lesz a legnépesebb frakció a parlamentben. Figyelemre méltó, hogy a Néppárt ugyan már az előző ciklusban is a legnagyobb erőt képviselte, de most még tovább növelte létszámát, hiszen 9 képviselővel többen lesznek, mint korábban. Ez azt vetíti előre, hogy újra az ő vezetőjük, Ursula von der Leyen lehet majd az Európai Unió végrehajtó ágának, az EU Bizottságnak az elnöke. Így a legfontosabb politikák és sarokkövek nagy valószínűséggel változatlanok maradnak majd.

A szavazás másik nagy győztes csoportja a szélsőjobboldali pártok lettek, hiszen az Európai Konzervatívok és Reformisták további 4 helyet nyerve 73 képviselői széket szereztek, míg a még náluk is keményebben Brüsszel-ellenes Identitás és Demokrácia csoport 9 fővel gyarapodott, és immáron 58 parlamenti képviselőt küld a következő öt évre. A szélsőjobb előretörése nem maradt helyi következmények nélkül: a francia elnök előrehozott parlamenti választásokat írt ki, míg a belga miniszterelnök lemondott posztjáról. Az európai téren a befolyásuk növekedése azt eredményezheti, hogy az Unió határozottabban próbálja majd a bevándorlási kérdéseket kezelni, és nem siet majd az EU bővítésével, aminek Ukrajna mellett a Magyarországnak is fontos nyugat-balkáni régió láthatja kárát. Szintén várható, hogy a közös mezőgazdasági politika átalakítása megakad: korábban cél volt, hogy az EU még mindig legnagyobb kiadási tételét oly módon szabják át, hogy az egyaránt segítse a zöld átmenetet és teremtsen olyan hosszútávon finanszírozható keretet, ami lehetővé például egy Ukrajna méretű mezőgazdasági nagyhatalom felvételét az Unióba.

Gyengülő liberálisok, összeomló zöldek

A választások vesztesei közt találjuk a liberális kötődésű pártok Újítsuk meg Európát csoportját, amely 22 helyet veszített, és így csak 80 képviselővel büszkélkedhet majd. Az ő gyenge teljesítményük is hozzájárulhat ahhoz, hogy az Unió lassabban fog majd elfogadni szabadkereskedelmi megállapodásokat.

A választások legnagyobb vereségét valószínűleg a zöldek szenvedték el, akik 19 helyet veszítve már csak 59 képviselőt küldhetnek az új összetételű parlamentbe. Az ő visszaszorulásuk hozhatja talán a leglátványosabb eredményeket, hiszen a zöld átmenet, a globális felmelegedés elleni harc során meghozott intézkedések sokak számára népszerűtlennek bizonyultak, és várható, hogy itt a Bizottság kénytelen lesz erősen visszafogni a korábbi vállalásait. Így a belsőégésű motorokkal felszerelt új autók értékesítésének 2035-re ígért teljes betiltása várhatóan „felvizeződhet”: vagy a dátumot tolják majd ki, vagy más módon fogják puhítani a szabályozást. A Citi egy elemzőjének múlt havi jelentése szerint az is elképzelhető, hogy a megújuló energiák helyett vagy mellett más energiapolitikák is megjelenhetnek, ami akár az atomerőművek vagy a fracking (a repesztéses technológiával kitermelt palagáz) támogatását jelenthetné.

Ami nem változik

Fontos hangsúlyozni, hogy a gazdaságpolitika a mai napig a tagállamok hatáskörébe tartozik, így az adózásban vagy más területen az európai parlamenti választások nem hoznak semmilyen változást. A közös európai valutát használó államok ugyan egységes monetáris politikát folytatnak, de az Európai Központi Bankra a politikai választások nem lesznek hatással. Az EKB továbbra is az infláció elleni harcot fogja legfontosabb feladatának tekinteni, de a lassuló pénzromlási ütemre illetve a gyengülő gazdasági teljesítményre való tekintettel már június 6-án csökkentette kamatlábait 25 bázisponttal és az elemzők nem zárják ki a további csökkentést sem a következő hónapokban. Ez egyrészt növelné az euróban kibocsátott kötvények árfolyamát (így érdekessé téve például egy euró kötvény befektetési alap vásárlását), másrészt tovább nyílna a kamatolló a dollárhoz képest, ami a dollár erősödését jelenthetné.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Szepesi László
Címkék: Európai Unió, választás, Európai Parlament, Néppárt, gazdaság, EU, EKB