Kik nyernek a legtöbbet a mesterséges intelligenciával?
2025. október 7.
A közelmúlt részvénypiaci száguldását többek közt egy óriási megrendelés okozta: az OpenAI és az Nvidia 100 milliárd dollárról szóló hosszú távú együttműködésről írtak alá megállapodást. A befektetők jó hírként értelmezték ezt a megaüzletet, de a valódi kérdés az, hogy mikor és milyen formában tudnak majd a mesterséges intelligencia alapú befektetések kézzelfogható megtakarítássá válni.
A szeptember 22-én bejelentett üzlet lényege, hogy az Nvidia akár 100 milliárd dollárig vállal pénzügyi és technikai támogatást az OpenAI felé. A mesterséges intelligencia jelenleg legnépszerűbb modelljét készítő OpenAI és a MI-modellek futtatásához használt mikrocsipeket gyártó Nvidia így egy több évre szóló együttműködés mellett kötelezte el magukat. Ezzel párhuzamosan az OpenAI szintén többéves megállapodást kötött egy másik fontos iparági szereplővel, az Oracle-lel, ennek értékét a források nagyjából 300 milliárd dollárra teszik. Ez utóbbi üzletben az OpenAI számítási kapacitást vásárol, így a ChatGPT és leendő utódmodelljei az Oracle adatközpontokban futhatnak majd.
Ehhez illeszkedik a második üzlet is: az OpenAI több évre előre teljesítményt foglal az Oracle amerikai adatközpontjaiban, azaz elkötelezi magát arra, hogy az Oracle szerverein futtassák majd a ChatGPT modelleket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meghatározott időpontokban új termek és szerverek állnak üzembe, amelyek teljes körű működtetését – a hűtéstől az energiaellátásig – az Oracle biztosítja. Az OpenAI ezeket az új kapacitásokat ütemezetten kapja meg, így tervezhetőbbé válik a szolgáltatás bővítése, a csúcsidőszakok alatti lassulások ritkábbak lehetnek, és kisebb a kockázata annak, hogy új funkciók bevezetésekor romlik a rendszer válaszideje. A megállapodások százmilliárd dolláros nagyságrendje azt jelzi, hogy a vezető amerikai szereplők már most a következő évtized MI-ökoszisztémáját építik, és ebben a saját pozíciójukat igyekeznek rögzíteni.
Forrás: tradingview.com
A működés ennek megfelelően ütemezett és feltételes lesz: az Nvidia újabb forrást csak előzetesen megállapított mérföldkövek teljesülésekor ad majd, az OpenAI pedig csak a ténylegesen átadott teljesítmény után fizet. Az Oracle a megrendeléseket és az üzembe helyezéseket is ehhez igazítja, vagyis a kifizetések a szállítási és átadási naptárhoz kötötten jönnek majd. Ez a felépítés azért tűnik vonzónak a piac számára, mert a pénzmozgás a teljesítéshez kötődik, a partnerek felelőssége világosan beazonosítható, ennek révén a következő évek finanszírozása így jóval tervezhetőbb.
Sokan rámutattak arra is, milyen szokatlan ez a szerkezet: a tőkeerős eladó lényegében a vevői kört finanszírozza, hogy azok az ő termékeit vehessék meg. Hiszen a lánc lényege, hogy az Nvidia forrást ad az OpenAI-nak, az OpenAI ebből számítási kapacitást rendel az Oracle-től, az Oracle pedig Nvidia-csipeket vásárol, hogy ezt a kapacitást biztosítsa. Röviden: az eladó ad pénzt a vevőnek, hogy a vevő az ő termékeit vegye meg — a legkevesebb, amit mondhatunk, hogy ez egy meglehetősen szokatlan kombináció!
A kilencvenes évek végén is mindenki érezte, hogy az akkor új technológiának számító internet elterjedésével radikálisan megváltozik az üzleti világ, és emiatt nagy átrendeződés várható abban, hogy mely cégek lesznek a jövőben nyertesei. A dotkom-korszakban még csak ígéretek és ködös elképzelések voltak arról, hogy miként hoz majd profitot az internet, iparági szinten azonban még nem termelődött valódi nyereség. Érthetően sokan úgy vélték, hogy az új technológia nyertesei azok lesznek, akik a fizikai infrastruktúrát építik (például a Cisco). Bár ezek a cégek valóban értékesebbek lettek, de a nagy nyerteseknek később egészen más szereplők bizonyultak (Google, Amazon, később Facebook). A párhuzam nem azt állítja, hogy most is törvényszerű a csere, csak azt, hogy a korai favoritok nem feltétlenül azonosak a hosszú távú nyertesekkel.
Most is hasonló a minta: színre lépett egy új technológia, amelynek mindenki érzi a súlyát, de még nincsenek rendszer- és iparági szinten bizonyított extra nyereségek, amelyeket a mesterséges intelligencia hozott volna. Tudjuk, hogy nagy megtakarítások és új bevételi formák jöhetnek, csak az nem világos, pontosan hol és hogyan jelennek majd meg. Könnyen lehet, hogy nem a legnagyobb modell- vagy chipgyártóknál jelentkezik majd a nagy profit, hanem azoknál gyűlik össze a pénz, akik a saját adataikat és folyamataikat jól összekötik, és feladatra szabott, olcsóbb megoldásokkal érik el ugyanazt az eredményt. Vagyis a verseny végső győztesei eltérhetnek attól a körtől, amely ma a legtöbb figyelmet kapja. Éppen ezért az Nvidia–OpenAI–Oracle összefogás különösen izgalmas: lehet, hogy ők lesznek a mesterséges intelligencia versenyének nyertesei, de az is lehet, hogy végül csak tisztes, visszafogott szereplői maradnak ennek a világnak.
Szerző: Szepesi László
Címkék: Nvidia, OpenAI, MI, Oracle, részvény, befektetés, árfolyam, ChatGPT, szerver
Megaüzlet hozott részvénypiaci száguldást
ChatGPT által generált kép a cikkhez
Fotó: OpenAI
Fotó: OpenAI
A szeptember 22-én bejelentett üzlet lényege, hogy az Nvidia akár 100 milliárd dollárig vállal pénzügyi és technikai támogatást az OpenAI felé. A mesterséges intelligencia jelenleg legnépszerűbb modelljét készítő OpenAI és a MI-modellek futtatásához használt mikrocsipeket gyártó Nvidia így egy több évre szóló együttműködés mellett kötelezte el magukat. Ezzel párhuzamosan az OpenAI szintén többéves megállapodást kötött egy másik fontos iparági szereplővel, az Oracle-lel, ennek értékét a források nagyjából 300 milliárd dollárra teszik. Ez utóbbi üzletben az OpenAI számítási kapacitást vásárol, így a ChatGPT és leendő utódmodelljei az Oracle adatközpontokban futhatnak majd.
Nagyok közös játéka
Az Nvidia és az OpenAI több évre szóló együttműködése két dolgot köt össze: a tőkepiacok által manapság nagyon kedvelt chipgyártó speciális számítógépes rendszereket szállít és egyúttal ütemezetten pénzügyi támogatást is nyújt az első népszerű MI modellt kifejlesztő szervezetnek. Az OpenAI pedig az így szerzett kapacitást a saját modelljeinek bővítésére és üzemeltetésére használja. A megvalósítás nem egyszerre fog történni, hanem a következő években egy előre tervezett ütemterv szerint: új szerverek érkeznek, beüzemelik őket, majd fokozatosan bevonják a szolgáltatásba. A cél egyszerűen az, hogy nagyobb és stabilabb számítási háttér álljon az OpenAI rendelkezésére, amelyre a jelenlegi és a következő generációs modellek is biztonsággal támaszkodhatnak.Ehhez illeszkedik a második üzlet is: az OpenAI több évre előre teljesítményt foglal az Oracle amerikai adatközpontjaiban, azaz elkötelezi magát arra, hogy az Oracle szerverein futtassák majd a ChatGPT modelleket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meghatározott időpontokban új termek és szerverek állnak üzembe, amelyek teljes körű működtetését – a hűtéstől az energiaellátásig – az Oracle biztosítja. Az OpenAI ezeket az új kapacitásokat ütemezetten kapja meg, így tervezhetőbbé válik a szolgáltatás bővítése, a csúcsidőszakok alatti lassulások ritkábbak lehetnek, és kisebb a kockázata annak, hogy új funkciók bevezetésekor romlik a rendszer válaszideje. A megállapodások százmilliárd dolláros nagyságrendje azt jelzi, hogy a vezető amerikai szereplők már most a következő évtized MI-ökoszisztémáját építik, és ebben a saját pozíciójukat igyekeznek rögzíteni.
Az Nvidia részvények árfolyama az elmúlt 12 hónapban
Forrás: tradingview.comAmikor a vevő sokkal szegényebb, mint az eladó
A fent leírt több szereplős együttműködésnek egy igazán különleges eleme az, hogy ki is a valódi finanszírozója ennek az óriási befektetési sorozatnak. Az Nvidia jelenleg a világ egyik legértékesebb vállalata, igen erős pénztermelő képességgel, míg az OpenAI fiatal szervezetként egyelőre nem nyereséges, így kénytelen külső forrásokra támaszkodni. Ez az aszimmetria teszi logikussá, hogy a tőkeerős szállító ne csak gépet adjon, hanem ütemezetten pénzt is, miközben a mindennapi működést az Oracle viszi, Nvidia-csipekre épülő szerverekkel. A felek így több évre előre szétosztották a szerepeket: az Nvidia finanszíroz, az Oracle épít és üzemeltet és az OpenAI használja az így létrejött kapacitásokat.A működés ennek megfelelően ütemezett és feltételes lesz: az Nvidia újabb forrást csak előzetesen megállapított mérföldkövek teljesülésekor ad majd, az OpenAI pedig csak a ténylegesen átadott teljesítmény után fizet. Az Oracle a megrendeléseket és az üzembe helyezéseket is ehhez igazítja, vagyis a kifizetések a szállítási és átadási naptárhoz kötötten jönnek majd. Ez a felépítés azért tűnik vonzónak a piac számára, mert a pénzmozgás a teljesítéshez kötődik, a partnerek felelőssége világosan beazonosítható, ennek révén a következő évek finanszírozása így jóval tervezhetőbb.
Sokan rámutattak arra is, milyen szokatlan ez a szerkezet: a tőkeerős eladó lényegében a vevői kört finanszírozza, hogy azok az ő termékeit vehessék meg. Hiszen a lánc lényege, hogy az Nvidia forrást ad az OpenAI-nak, az OpenAI ebből számítási kapacitást rendel az Oracle-től, az Oracle pedig Nvidia-csipeket vásárol, hogy ezt a kapacitást biztosítsa. Röviden: az eladó ad pénzt a vevőnek, hogy a vevő az ő termékeit vegye meg — a legkevesebb, amit mondhatunk, hogy ez egy meglehetősen szokatlan kombináció!
Amikor azt hittük, hogy a Cisco lesz az internet nagy győztese
Ez a szokatlan finanszírozási és ökoszisztéma-építési sorozat azért is különlegesen izgalmas, mert arra az előfeltevésre épül, hogy a mesterséges intelligencia általános elterjedése után a nagy profit végül az OpenAI-nál és az Nvidiánál csapódik le. De mi történik, ha esetleg mégsem ők lesznek a nyertesek? Elképzelhető, hogy nem a ma legfontosabbnak tartott cégek lesznek az MI-értéklánc legnyereségesebb tagjai? Itt érdemes röviden megidézni az előző nagy digitális hullám tapasztalatait.A kilencvenes évek végén is mindenki érezte, hogy az akkor új technológiának számító internet elterjedésével radikálisan megváltozik az üzleti világ, és emiatt nagy átrendeződés várható abban, hogy mely cégek lesznek a jövőben nyertesei. A dotkom-korszakban még csak ígéretek és ködös elképzelések voltak arról, hogy miként hoz majd profitot az internet, iparági szinten azonban még nem termelődött valódi nyereség. Érthetően sokan úgy vélték, hogy az új technológia nyertesei azok lesznek, akik a fizikai infrastruktúrát építik (például a Cisco). Bár ezek a cégek valóban értékesebbek lettek, de a nagy nyerteseknek később egészen más szereplők bizonyultak (Google, Amazon, később Facebook). A párhuzam nem azt állítja, hogy most is törvényszerű a csere, csak azt, hogy a korai favoritok nem feltétlenül azonosak a hosszú távú nyertesekkel.
Most is hasonló a minta: színre lépett egy új technológia, amelynek mindenki érzi a súlyát, de még nincsenek rendszer- és iparági szinten bizonyított extra nyereségek, amelyeket a mesterséges intelligencia hozott volna. Tudjuk, hogy nagy megtakarítások és új bevételi formák jöhetnek, csak az nem világos, pontosan hol és hogyan jelennek majd meg. Könnyen lehet, hogy nem a legnagyobb modell- vagy chipgyártóknál jelentkezik majd a nagy profit, hanem azoknál gyűlik össze a pénz, akik a saját adataikat és folyamataikat jól összekötik, és feladatra szabott, olcsóbb megoldásokkal érik el ugyanazt az eredményt. Vagyis a verseny végső győztesei eltérhetnek attól a körtől, amely ma a legtöbb figyelmet kapja. Éppen ezért az Nvidia–OpenAI–Oracle összefogás különösen izgalmas: lehet, hogy ők lesznek a mesterséges intelligencia versenyének nyertesei, de az is lehet, hogy végül csak tisztes, visszafogott szereplői maradnak ennek a világnak.
Szerző: Szepesi László
Címkék: Nvidia, OpenAI, MI, Oracle, részvény, befektetés, árfolyam, ChatGPT, szerver
