Ne reméljen, a milliárdok aligha nyerik vissza közpénz jellegüket!

Matolcsy az alapítványai államosítása miatt akadhatott ki

Matolcsy állítja, csak értünk haragszik
Fotó: Kovács Tamás, MTI

2024. március 8. Egyre magasabb fokozatra kapcsol a jegybank és a kormány közötti, nem éppen tegnap kezdődött csörte. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzésben sorolja a kormányzati hibákat. Bár mindenki csak körbetáncolja a kérdést (Matolcsy pedig szót sem ejt róla), gyanítható, hogy a legfájóbb pont a jegybanki alapítványoknak az állam fennhatósága alá kerülése lehet.

Hosszú, a kormányzat hibáit bemutató elemzést tett közzé az MNB (ezt teljes terjedelemben itt olvashatja). Az írás kétségtelenül sok igazságot tartalmaz, de felvezetése inkább elterelni igyekszik a valóságról a figyelmet. Mint leírják: „több sajtótermék is tévesen személyes konfliktusként mutatta be a jegybanktörvény tervezett módosítása körüli vitát”. Pedig az írás szerint a jegybank csak Magyarország stabilitását és a magyar nemzetgazdaság érdekét nézi.

Érdemes felidézni, hogy a „személyes konfliktus” jelleget éppen Matolcsy keltette. Ő maga mondta ugyanis, hogy Nagy Mártont, a jelenlegi nemzetgazdasági minisztert 2021 közepén ki kellett tenniük a jegybankból – megfogalmazása szerint ki kellett ebrudalniuk, mert jelentős szakmai hibákat vétett. Pénzügyi körökben amúgy már akkoriban is ismert volt, Nagy Márton azt a bűnt követte el, hogy szemet vetett Matolcsy székére. A jegybankelnök külön nyomatékosította, hogy személy szerint Nagy Márton áll az MNB elleni támadások mögött (erről, nemzetgazdasági miniszter visszaszólásáról részletesebben itt olvashat). Ennyit a személyeskedésről.

Ahogy Matolcsy a „csak az ország érdekét” emlegeti, a kormány úgy szajkózza (még maga a miniszterelnök is), hogy a „jegybank függetlensége szent”. Közben a fejünk felett, de a mi bőrünkre folytatják játszmáikat.

A legutóbbi jegybankos írásban felsorakoztatott bírálat nagy része egyébként már tavaly ősszel, a Közgazdász-vándorgyűlésen elhangzott. A kormányzati hibákat akkor Matolcsytól, a jegybankiakat pedig Varga Mihály, pénzügyminisztertől hallhattuk. (Erről részletesen itt olvashat.) Megjegyezzük, mindkét okfejtésben bőven volt igazság.

Most válhat igazán élessé a helyzet

A jegybanktörvény módosítása már egy ideje lebegtetett terv. Varga Mihály az ATV-nek a napokban arról beszélt, hogy erről a jövő héten tárgyal a kormány. Az előző hónap végén a Pénzügyminisztérium (PM) arról jelentetett meg közleményt, hogy „az Európai Központi Bankkal egyeztetve vizsgálja annak lehetőségét, hogy a jegybank alapvető feladatait nem érintő tevékenységekre kiterjessze a felügyelőbizottság ellenőrzési hatáskörét”.

Azt a pénzügyminiszter nem mondta biztosra, hogy be is nyújtják az MNB-törvény módosítását az Országgyűlésnek, amivel például a Pallas Athéné Alapítvány és más nem MNB-alaptevékenységénél lenne a mostaninál jóval erősebb a felügyelőbizottság ellenőrzési köre. Erős sarkítással ugyan, de azt is mondhatjuk, hogy a jegybanki alapítványok államosítására kerülhet sor. Hiszen ez a kontroll a pénzmozgásokra is vonatkozna.

...és egy kicsit a múltról

Matolcsy már tavaly kínos magyarázkodásra kényszerült a jegybanki veszteségek miatt. Erre aligha kerülhetett volna sor, ha nem éppen ő büszkélkedett volna korábban azzal, mennyire szép nyereséget ért el az MNB. Arról pedig minden közélet iránt érdeklődő értesülhetett, hogy a „profitot" a jegybank alapítványaihoz helyezte ki, ami így az a parlament által elfogadott törvény szerint elvesztette „közvagyon jellegét". A jegybank 2015-ben saját jelentése szerint majdnem százmilliárd forintot „keresett”, jobbára a devizahitelek forintra váltása révén. Ugye világos? A jegybanki plusz szabadon eltapsolható, a mínuszt viszont (ismét, hiszen a pluszhoz is hozzájárultunk mindannyian) az egész országnak nyögnie kell.

Elméletben tehát logikus és üdvözlendő lehetne az „államosítási” szándék az alapítványoknál. Hangsúlyoznánk viszont, hogy mindez egyelőre terv, ami gyaníthatóan fenyegetőzést is magában foglal. Amennyiben mégis megszületne egy ilyen törvényjavaslat, akkor is okkal kételkedhetünk. Részint azért, mert az alapítványi pénzek jó részét már eltűntették. A maradék pedig csak egy olyan homokozónak tekinthető, amiben nem a korábbiak játszhatnak.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: jegybank, alapítványok, MNB, Matolcsy György, jegybankelnök, Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály, pénzügyminiszter