A volt alelnök szerint hülyeségekkel helyettesítik a gazdaságpolitikát

Már az MNB szerint sem lesz látható növekedés

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2025. szeptember 24. Csökkentette a magyar gazdaság idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank, így gyakorlatilag stagnálást prognosztizál 2025-re. A kilátások sem biztatóak, hiszen a növekedést lefelé, az inflációt viszont felfelé mutató kockázatok övezik. Az MNB korábbi alelnöke szerint a magyar gazdaság egy helyben topog, „egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”.

A várakozásoknak megfelelően nem változtatott tegnap kamatokon a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ugyanakkor némiképp kellemetlen meglepetést jelent, hogy a jegybank ismertette a legfrissebb prognózisát: kiderült, hogy már alacsonyabb növekedésre számít.

Varga Mihály, a jegybank elnöke a kamatdöntést követő tájékoztatón elmondta: a gazdasági növekedés szerkezetében a második negyedév során is fennmaradt a kettőség. A GDP növekedését elsősorban a lakossági fogyasztás élénk bővülése okozta, miközben a beruházások csökkenése folytatódott. Az elhúzódóan mérsékelt konjunktúra mellett a munkaerőpiaci feszesség oldódott, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta változatlanul historikusan alacsony.

Kisebb lesz a növekedés

Az idei év hátralévő részében a gazdaság lassú élénkülése várható, amit az erős fogyasztásnövekedés mellett a fokozatosan normalizálódó külső konjunktúra támogathat. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye visszaesik az idei évben, így összességében a júniusi 0,8 százalékos előrejelzésnél lassabban, 0,6 százalékkal bővülhet a hazai GDP 2025-ben – mondta Varga.
Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők támogatják a növekedés élénkülését. Az erős fogyasztásdinamika a teljes előrejelzési horizonton a növekedés fontos tényezője marad, amit az emelkedő reálbérek és a kormányzati intézkedések egyaránt támogatnak. Az európai konjunktúra élénkülésével és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjeinek felfutó termelésével az export eddiginél gyorsabb bővülése várható. A magyar GDP a következő években a júniusi előrejelzéssel megegyező ütemben, 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet.

Magas inflációs várakozások

Augusztusban az infláció az előző hónaphoz hasonlóan 4,3 százalékon alakult, a maginfláció pedig 3,9 százalékra mérséklődött. A hatósági és az önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírtak, ugyanakkor ezen körön kívül továbbra is erős vállalati átárazások figyelhetők meg. Az év eleje óta összességében erősödő forint kedvező hatásai egyre inkább megjelennek a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban. A rövid távú vállalati árvárakozások visszafogott dinamikát jeleztek augusztusban. A lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, de továbbra is magas szinten tartózkodnak.

Toleranciasáv felett

Az infláció az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Éves átlagban idén a júniusi előrejelzéshez képest némileg alacsonyabban, 4,6 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index, főként a tartósan erős forint erőteljes dezinflációs hatása és az árrés-korlátozások meghosszabbítása miatt. Az előrejelzés a korlátozások november végi kivezetésével számol.

Az infláció 2026-ban pedig kissé magasabb, 3,8 százalék lehet, a magasabb élelmiszerinflációs alapfolyamatok és az árrés-korlátozások kivezetése miatt. 2027-ben 3,0 százalékos infláció várható – mondta a jegybankelnök.

Egy helyben topogás

Az MNB friss növekedési előrejelzése valójában annyira alacsony, hogy stagnálást jelent. Erről beszélt Patai Mihály, a jegybank Matolcsy-éra alatti alelnöke az Európa Klub hétfői elődadásán a hvg beszámolója szerint.

A magyar gazdaságnak három olyan betegsége van, amelyet magunknak okoztunk: az uniós pénzek hiánya, a fiskális alkoholizmus és az EU-tól rendszeridegen gazdaságpolitika, ezt az euróövezeti csatlakozással orvosolni lehetne.
A magyar gazdaság hat éve egyhelyben topog, és valószínűleg még a jövő esztendő sem hoz változást – mondta Patai Mihály. Uniós pénzek nélkül versenyhátrányba kerülünk Csehországgal és Lengyelországgal szemben. „Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb” – mondta.

A fiskális alkoholizmusnak nevezett jelenség veszélyeit azzal jellemezte, hogy olyan adósságspirál alakulhat ki, amelyet nem lehet megváltoztatni. Márpedig a magyar költségvetés 2020 óta hatalmas deficitet mutat, egyre nőnek az államadósság törlesztési és kamatterhei; a 2010 és 2020 közötti időszakban a költségvetés 1500-1800 milliárdot fizetett erre, ma már 4000 milliárdot meghaladó összeget – kalkulált. „Ezt meg kell állítani, mert ha nem ez történik, tovább csökken az elosztható jövedelem” – érvelt.

„Hülyeségek a gazdaságpolitika helyett”

A magyar gazdaságpolitika az Európai Unión belül rendszeridegen – minősítette. Miközben az MNB az inflációellenes védekezés jegyében a magas kamatszinttel fékezett, megdrágítva a hitelt, szűkítve a pénz utáni keresletet, a kormány gázt adott, kedvezményes hitelkonstrukciókat vezetett be, tartósan magas államháztartási hiánnyal élénkítette a gazdaságot. Nyolcszáz milliárd forint ment el az akkumulátoripari támogatásokra, előzőleg ötszáz milliárd arra, hogy Magyarország gumiipari nagyhatalom legyen.

„Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”, az árstop, az árrésstop, a kamatplafon mind-mind ennek a terméke.

Patai szerint a megoldás az euró bevezetése lenne. Egy-két éven belül be kell jelentkezni az euró előszobáját jelentő ERM II. árfolyam-mechanizmusba. Az euróövezeti csatlakozással a magyar gazdaság sokkal olcsóbban jutna hitelekhez. A másik előny, hogy az euró bevezetésével megszűnik a magyar valuta árfolyamkockázata.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaság, növekedés, infláció, előrejelzés, GDP, Varga Mihály, Patai Mihály, MNB, Magyar Nemzeti Bank, jegybank, alapkamat