Költségvetés: elszállt a tavalyi hiány, az idei sem tartható

2024. április 2. Hiába módosította tavaly többször is kormány a költségvetési hiánycélt, a valóságban így is sokkal magasabb lett. A KSH legfrissebb adatai szerint a kormányzati szektor 2023. évi hiánya 5 ezer milliárd forint fölé nőtt, ami a GDP 6,7 százaléka. Az idei hiány is jóval több lesz a tervezettnél.

Az előzetes adatok szerint 5018 milliárd forint, a GDP 6,7 szászázaléka volt a kormányzati szektor 2023. évi eredményszemléletű (ESA) hiánya. Az egyenleg az előző évinél 911 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal romlott – adta hírül ma a KSH.

A kormány eredetileg 3,9 százalékos hiánnyal számolt, amit 5,2 százalékra, majd 5,9 százalékra emelt, de ez utóbbit is messze meghaladta a mostani adat.

Mi történt?

A kormányzati szektor bevételei 3645 milliárd forinttal, 12,9 százalékkal 31814 milliárd forintra nőttek, míg a kiadások 4556 milliárd forinttal, 14,1 százalékkal 36832 milliárd forintra emelkedtek.

A bevételek közül legnagyobb értékkel, 1142 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal a termelési adókból származó bevételek bővültek, ezen belül 363 milliárd forint (5,4 százalék) volt az áfabevétel növekedése. Az már év közben is kiderült, hogy hatalmas az elmaradás az áfabevételekből. Az év/év előirányzat ugyanis 16 százalékos növekménnyel kalkulált. A száguldó inflációra, a reálbérek csökkenésére, a recesszióra a lakosság ugyanis a kiadásai/fogyasztása csökkentésével reagált.

A jövedelemadó-bevételek 1037 milliárd forinttal, 22,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A társadalombiztosítási hozzájárulások 959 milliárd forinttal, 14,8 százalékkal, az egyéb bevételek pedig 507 milliárd forinttal, közel 10 százalékkal növekedtek.

A kamatkiadások brutálisan nőttek

A kiadások között a kifizetett munkavállalói jövedelem 456 milliárd forinttal (6,7 százalék), a pénzbeni társadalmi juttatások 1265 milliárd forinttal (18,4 százalék), a folyó termelőfelhasználás 400 milliárd forinttal (7 százalék) emelkedett.

Kiemelkedően, 88 százalékkal, összesen 1660 milliárd forinttal 3531 milliárd forintra nőttek a kamatkiadások. A magas infláció miatt megemelkedett kamatkiadások nagy szerepet játszottak a hiány elszállásában.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 232 milliárd forinttal, 6,5 százalékkal növekedett. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 543 milliárd forinttal, 7,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban.

A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2023 végén 55134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

Mindezt a Pénzügyminisztérium úgy kommentálta, hogy tovább csökkentette a kormány az államadósságot, ugyanis az 2022-ben a GDP 74,1 százalékán állt. A kormányzati közleményben ugyanakkor egy szó sem esett arról, hogy a hiány messze meghaladja a kormány által többször is módosított hiánycélt.

Borul a 2024-es terv is

Sőt arról sem esik szó benne, ami a kormány által most az Európai Uniónak benyújtott EDP-jelentésben benne van; nem 2,9 százalék lesz a hiány 2024-ben, mint ahogy azzal tavaly számoltak, hanem 4,5 százalék. Ez 3649 milliárd forintos eredményszemléletű hiányt jelent a tervezett 81 ezer milliárd forintos 2024-es GDP mellett.

Szerző: L.J.
Címkék: költségvetés, GDP, hiány, KSH, kamatkiadás, infláció, adósság, Pénzügyminisztérium