Összeszedtük, milyen károkat okoz a legújabb beavatkozás

Kitalálta a kormány, hogyan nyírja ki a nyugdíjpénztárakat

Fotó: clipart.com

2024. október 1. Januártól egy éven át, átmenetileg feltörhetőek lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, amennyiben azokat lakáscélra használják fel - jelentette be a pénztárak konferenciáján a miniszteri biztos. Úgy számolnak, hogy ezzel 300 milliárd forint kerül a lakáspiacra, amiből 30 ezer ingatlant vehetnek. A következmények rombolóak, és éppen annak a hosszú távú megtakarításnak tesznek keresztbe, ami a kormány korábbi lépései miatt hever romokban. Nem lesz benne köszönet.

Van abban valami különös perverzió, hogy a kormány mindig a pénztárak konferenciájára időzíti azokat a bejelentéseit, amelyek alapjaiban rengetik meg a működésüket. 2010-ben is éppen az évi rendes konferenciájukat rendezték meg a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes pénztárak (nyugdíj, egészség, önsegélyező), amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy novembertől az államhoz folyik be az összes nyugdíjjárulék. Ami utána történt, ma már történelem. A pénztártagok erőszakosnak mondható államhoz terelésével (nyilatkozni kellett a maradásról, miközben azt sulykolta az egész kormány, hogy nem kap nyugdíjat, aki marad a magánnyugdíjpénztárban, az állami cégekben zsarolták a maradókat), a nyugdíjjárulék eltérítésével, a kötelező jelleg eltörlésével megszűnt a három pilléres nyugdíjrendszer Magyarországon.

Az államosítás olyan mély nyomokat hagyott a társadalomban, hogy ha bármikor felmerül a nyugdíjrendszer reformjának, az öngondoskodásnak a kérdése, egymást pisszegik le a szakértők egy-egy konferencián is, nehogy a magánnyugdíjpénztárak kinyírása jusson az emberek eszébe. Nem tudunk úgy cikket írni a hosszú távú öngondoskodásról itt az Azénpénzem.hu-n, hogy ne az legyen az olvasók első reakciója, hogy majd az állam lenyúlja azt is. Mert ez a társadalom tapasztalása és következtetése az Orbán-kormány 14 évvel ezelőtti lépésével kapcsolatban.

Ez más, de nagyon romboló

Jó szokásához híven a kormány ismét úgy gondolta, hogy a saját éves konferenciáján, most szemtől szembe rúg bele a szektorba. Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) miniszteri biztosa az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) tegnapi konferenciáján bejelentette, hogy 2025. január 1-től egy éven át adómentesen feltörhetőek lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, amennyiben a pénztártag lakáscélra (például vásárlás, felújítás vagy hiteltörlesztés) fordítja az összeget.

Nagy meglepetésként persze nem biztos, hogy szolgált a bejelentés, hiszen augusztus végén a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már közölte, hogy annak lehetőségét vizsgálják, hogyan fordíthatná a lakosság otthonteremtésre a hosszú távú megtakarításait. Az NGM pedig múlt pénteken megküldte a módosítási tervezetét az MNB-nek és az ÖPOSZ-nak.

A Portfolio beszámolója szerint a miniszteri biztos a tegnapi konferencián elmondta, hogy nem a megtakarítás kevés itthon, hanem egyenlőtlenül oszlik meg az egyes termékek között. A hosszú távú megtakarítás ideája nem rögzült Magyarországon 30 év után sem, és szerinte ez jellemzően nem is fog megváltozni. Arról nem ejtett szót, hogy maga az Orbán-kormány mekkora rombolást végzett a hosszú távú megtakarítás ideáján a magánnyugdíjpénztárak államosításával.

Arról sem beszélt, hogy a jogszabályokat a NER-es érdekcsoportok szája íze szerint rángatják össze-vissza, aminek köszönhetően a legfőbb üzleti kockázatokat vizsgáló felmérés szerint Magyarországon a második legnagyobb kockázatot a jogszabályi változások jelentik az üzletmenetben. Tehát ma Magyarországon senki nem tud, ezért nem is tervez hosszú távra.

Ugyanakkor Kovács Zsolt előadásában elmondta: a magyarok számára a hosszú távú öngondoskodás a lakástulajdon, mindenki abból indul ki, hogy legyen lakása. Egyre több rá a bizonyíték, hogyha szabad pénzeszközhöz jutnak a magyarok, jellemzően az ingatlanok felé fordulnak – tette hozzá. (Hogy milyen bizonyítékra gondolt, arról nem beszélt.) Szerinte vélhetően ez az egyik ok, amiért a lakáspiaci tranzakciók is jelentősen élénkültek idén. Ezzel párhuzamosan itthon az egyik legalacsonyabb a nyugdíj-megtakarítások és életbiztosítások aránya a háztartások pénzügyi megtakarítási állományán belül.

A miniszteri biztos szerint nem tipikusan nyugdíjcéllal takarítanak meg az emberek az önkéntes pénztárakban, az önkéntes nyugdíjpénztár a túlnyomó többség számára nem nyújt megoldást az időskori anyagi problémákra. Kiemelte, hogy kevesebb mint ezer fő járadékos van ma itthon, tehát a nyugdíjpénztár nem nyújt érdemi időskori anyagi segítséget.

Kovács azt mondta, hogy a kifizetett szolgáltatások alapján a várakozási idő letelte, de még a felhalmozási időszakon belüli kifizetés jelentős része ma is ingatlanba megy. Az NGM szerint a módosítás hatására jövőre 300 milliárd forint körüli összeg kerülhet a lakáspiacra, ami 60 milliós lakásárakkal és 15 százalékos önrésszel számolva 30 ezer körüli tranzakciót jelentene lakáshitellel vagy egyéb forrásokkal megoldva.

Honnan a szám?

Az nem derült ki, hogyan számol az NGM, de a Bankmonitor a múlt héten tette közé egy online felmérését, ami szerint 14 százalék törné fel a megtakarítását, így abból számolták ki a 300 milliárd forintot. Lehet, hogy az NGM erre hivatkozik? Pedig a felmérés nem volt reprezentatív, így erre alapozni az NGM várakozásait finoman szólva szakmaiatlan. Az ügynökportál szerint egyébként 7-10 ezer lakásvásárlást hozhat a piacra a 300 milliárd felhasználása. Ami messze van az NGM becslésétől, de a minisztériumnak semmi sem drága, ha számokkal kell dobálózni.

A károk

Az egész erőszakos, újabb állami beavatkozás az ingatlanpiac működésébe, a kereslet mesterséges felpumpálása ismét az árak emelkedését vetíti előre. Akárcsak az eddigi beavatkozások, amelyek szintén árfelhajtó hatásúak voltak. A GKI Gazdaságkutató épp most jelentetett meg egy elemzést, amely szerint a CSOK csak felhajtotta az árakat, ezért össztársadalmi szinten inkább ártott, mint használt a beavatkozás, aminek oka a várható tovagyűrűző hatások nem megfelelő kezelése volt.

És kinek jó ez? Az ingatlantulajdonosoknak, azaz az eladóknak. Mert a fiatalok aligha örülnek majd, ha még tovább nőnek a lakásárak, és még több hitelt kell felvenniük a lakásvásárláshoz. Így élünk a gyanúval, hogy megint csak ingatlanba ragadt NER-eseken akar segíteni a kormány.

Rossz lesz az önkéntes nyugdíjpénztáraknak is, mert csökken a vagyon, a taglétszám, és épp a hosszú távú megtakarítás ideája ellen megy. Ráadásul várhatóan a nagyobb összegű megtakarítással rendelkező tagok mozdulhatnak meg erre az akcióra.

De rossz lesz az államnak is, hiszen a nyugdíjpénz döntő része állampapírban van, tehát ezt a 300 milliárdot – amennyiben valóban ennyi lesz – likvidálni kell, azaz rázúdul a piacra. A pénztárak pedig éppen hosszú lejáratú állampapírokat tartanak, így attól szabadulhatnak, ami a hozamok emelkedésével járhat. Vagyis magának is okozhat problémát az állam, lehet, hogy nagyobbat is, mint most gondolja.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: önkéntes, nyugdíjpénztár, magánnyugdíjpénztár, NGM, miiszteri biztos, Kovács Zsolt, pénztárak konferencia, ÖPOSZ