Összeállítottunk egy érdekes grafikont

Kinek mennyit ér valójában a pénze?

2024. július 10. Az Azénpénzem kigyűjtötte, hogy két év alatt a különböző ágazatokban miként alakultak a bérek, és milyen mértékben romlott a pénz értéke. Mindehhez a hivatalos statisztikákat használtuk, amelyekben többen erősen kételkednek. Úgy tűnik, az egyének szintjén erre lehet is okuk.

Júniusban a KSH adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak, az élelmiszereké pedig még 0,3 százalékkal csökkent is. A teljes havi árindexet legnagyobb mértékben a járműüzemanyagok és a háztartási energia árcsökkenése húzta le – állapította meg Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatójának a friss adat meglepetést okozott. A drágulás üteme ugyanis alacsonyabb lett, mint várták. Augusztusban viszont jönnek az új, illetve megemelt adók, ami biztosan nem tesz jót az infláció alakulásának.

Az Erste elemzője azt gondolja, rövid távon a legnagyobb kérdés: a másfél éves recessziós időszak után beinduló gazdaság a második félévben mekkora teret enged a további árkorrekcióknak. Szerinte a dinamikus hazai béremelkedés, a postai szolgáltatások drágulása, az üdítők és italok visszaváltási díjának bevezetése, valamint a vasúti pályahasználati díj emelkedése együttesen helyez majd nyomást a szereplőkre.

Érdemes felidézni, hogy májusban a bolti forgalom az elemzői várakozásnál gyengébben alakult, az ipari adatok pedig határozottan csalódást keltettek. Összességében tehát egyáltalán nem úgy tűnik, hogy annyira jó helyzetben lenne a magyar gazdaság, vagy akár a lakosság. Az elemzők (és a kormány is) egyre várja, hogy a reálbérek „robosztus” növekedése felpörgeti a háztartások fogyasztását.

Így néz ki a bérek emelése

Az árak 2022 januárjától mostanáig mintegy 40 százalékkal nőttek. Az ütem az év elején 35 százalék volt. Ugyanebben az időszakban – szintén a KSH adatai szerint – a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 33 százalékkal nőtt. Egy kis mínusz tehát itt is érzékelhető, de az adatok értékelésekor még több más tényezőt is figyelembe kell venni.

Ágazatonként meglehetősen eltérő kép rajzolódik ki. Az egészségügyben 2022 januárjától az idei januárig a bérdinamika 22,5 százalékos volt. Az ő bruttó pénzük tehát reálértéken százasonként tíz forinttal kevesebbet ért az év indulásakor (az, hogy a nettónál ez mennyi, függ az érvényesíthető kedvezményektől). Az oktatásban dolgozók – legalábbis a hivatalos számok szerint – egyáltalán nem panaszkodhatnak, nekik ugyanis az inflációt figyelembe véve bő tizedével ér többet a fizetésük. Legalábbis bruttóban.

Azt gondoljuk, hogy egyes ágazatokban dolgozók felszisszennek a grafikonon látott bérdinamikán. Nem mindegy ugyanis az alkalmazás módja, de az sem, ki honnan kapja a fizetését. A KSH kereseti statisztikája eleve a teljes munkaidőben alkalmazásban állókat tartalmazza. Némi furcsaságot jelenthet az is, hogy miközben a cégek legfeljebb kétszer emelnek egy évben bért, a kereseti statisztikai rendre havi jelentős megugrásokat is tartalmaz.

Konkrét információink vannak arról, hogy a művészek keresetének növekedése miként néz ki közelebbről. A kormányzat minden igényét kielégítőkhöz ömlik a pénz, a csak enyhén is kritikusabbak közben éhkoppon maradnak. A pedagógusi béremelés sem tűnik annyira szépnek és korrektnek, mint amit a hivatalos kommunikáció tükröz. Aki pedig az ágazati béremeléseket nézve a saját fizetésénél nem találja nyomát, hogy két év alatt ennyit nőtt volna, az gondoljon arra, hogy ő nem átlagos...

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: infláció, árak, bérek, reálbér, fogyasztás, KSH, statisztika, gazdaság, elemzők