Ötmilliárd forint ellopást akadályoztak meg az első negyedévben
2026. július 21.
Már nem az ügyfél, hanem a bank állja a kár összegét, ha az illegálisan leemelt pénzt úgy utalták el, hogy elmulasztották a jogszabályban előírt erős ügyfélhitelesítést. A szigorúbb szabályok és a technológiai fejlesztések hatására több év után végre megfordult a trend, és látványosan visszaesett a csalások értéke Magyarországon. Idén az első negyedévben már több pénzt mentettek meg a bankok a csalóktól, mint amennyit azok elemeltek.
Évek óta először fordult elő 2026 első negyedévében, hogy nagyobb összeg ellopását akadályozták meg a bankok az elektronikus fizetési forgalomban, mint amekkora összeget eltulajdonítottak a csalók. Az MNB legfrissebb adatai szerint közel 6 ezer alkalommal, összesen 5 milliárd forintot nyúltak volna le az ügyfelek számlájáról a sikertelen visszaélési kísérletek során. Ugyanakkor még így is 4,2 milliárd forintot loptak el a fizetési kártyán kívüli elektronikus fizetési forgalomban az év első három hónapjában a kiberbűnözők.
A kibercsalások 2022-ben lőttek ki világszerte, így Magyarországon is, miután a Covid-járvány idején berobbant a digitalizáció a fizetési forgalomban, ami a bűnözőket is az online térbe vonzotta. Már három éve megírtuk, hogy nagy változás történt abban, ki viseli a kárt. A kártyacsalásokról közzétett adatokból az Azénpénzem.hu akkor kiszámolta: míg 2020-ban még a károk többségét a hitelintézetek viselték, 2023 első negyedévében már csak a 17 százalékát állták. Azóta számtalan cikket írtunk a kibercsalásokról, az ügyfelek által viselt károkról (ezek egy részét a cikk végén a kapcsolódó anyagok között megtalálhatja az olvasó), és az MNB, a bankok, a rendőrség erőfeszítéseiről, és arról is, hogy az ügyfeleknek érdemes lehet akár a Pénzügyi Békéltető Testület előtt harcba szállni az igazukért.
Az MNB friss közleményében arról ír, hogy javaslata nyomán tavaly év vége óta hatályban van a pénzforgalmi törvény módosítása, amely szerint a pénzforgalmi szolgáltatóknak (pl. bankoknak, pénzforgalmi intézményeknek) kell viselniük a jóvá nem hagyott fizetési műveletekből eredő, kibercsaláshoz köthető kárt, ha elmulasztották az előírás szerint szükséges erős – azaz két, egymástól független forrású (pl. az állandó jelszó mellett banki sms-ben, push üzenetben vagy biometrikus úton történő) – ügyfélhitelesítést.
Ezen belül elsősorban a lakossági átutalásos visszaéléseknél a leginkább szembetűnő a visszaesés, hiszen ezek értéke tavaly 15,6 milliárd forint volt, ami 5,6 milliárd forinttal kevesebb, mint 2024-ben. A visszaélésekben érintett bankkártyás vásárlások összértéke 6,7 milliárd forintot tett ki 2025-ben, ami 3,4 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél. Az összes visszaéléstípust tekintve emellett tavaly 7,3 százalékponttal csökkent az olyan esetek értéke, ahol az ügyfeleknek kellett ténylegesen viselniük a kárt. A pénzforgalmi szolgáltatásokat érintő csalások száma azonban még így is magas, a jegybank ezért minden eszközével támogatja annak további mérséklődését – írja az MNB.
Az MNB ellenőrzi a bankoknál a KVR-hez szükséges fejlesztések megvalósítását, illetve a jegybanki fraud ajánlásban rögzített elvárásainak való megfelelést. A jegybank és a KiberPajzs-együttműködés emellett kommunikációs kampányt is folytat a visszaélések visszaszorítására – áll az MNB közleményében.
Szerző: Lovas Judit
Címkék: kibercsalás, kiberbűnözés, átutalás, limit, kiberbűnöző, csaló, központi visszaélésszűrő rendszer, bankok, bankszámla, Kiberpajzs, kártyacsalás, MNB
Kibercsalás áldozata lettél? Kiderült, mikor fizeti a bank a kárt
Fotó: clipart.com
Évek óta először fordult elő 2026 első negyedévében, hogy nagyobb összeg ellopását akadályozták meg a bankok az elektronikus fizetési forgalomban, mint amekkora összeget eltulajdonítottak a csalók. Az MNB legfrissebb adatai szerint közel 6 ezer alkalommal, összesen 5 milliárd forintot nyúltak volna le az ügyfelek számlájáról a sikertelen visszaélési kísérletek során. Ugyanakkor még így is 4,2 milliárd forintot loptak el a fizetési kártyán kívüli elektronikus fizetési forgalomban az év első három hónapjában a kiberbűnözők.
A kibercsalások 2022-ben lőttek ki világszerte, így Magyarországon is, miután a Covid-járvány idején berobbant a digitalizáció a fizetési forgalomban, ami a bűnözőket is az online térbe vonzotta. Már három éve megírtuk, hogy nagy változás történt abban, ki viseli a kárt. A kártyacsalásokról közzétett adatokból az Azénpénzem.hu akkor kiszámolta: míg 2020-ban még a károk többségét a hitelintézetek viselték, 2023 első negyedévében már csak a 17 százalékát állták. Azóta számtalan cikket írtunk a kibercsalásokról, az ügyfelek által viselt károkról (ezek egy részét a cikk végén a kapcsolódó anyagok között megtalálhatja az olvasó), és az MNB, a bankok, a rendőrség erőfeszítéseiről, és arról is, hogy az ügyfeleknek érdemes lehet akár a Pénzügyi Békéltető Testület előtt harcba szállni az igazukért.
Valami megváltozott
A probléma nagy nehezen elérte a döntéshozók ingerküszöbét is, így Varga Mihály jegybankelnök egy éve bejelentette, hogy 5 csapással készülnek a csalók ellen: ennek keretében 2025. július 1-jétől elindult a központi visszaélésszűrő rendszer a GIRO működtetésében; a bankoknak MNB-ajánlásokat kellett azonnal végrehajtaniuk; célzott MNB-vizsgálatokat indítottak az egyedi banki visszaélés-megelőző intézkedések megvalósításáról; törvénymódosítást kezdeményeztek az ügyfelek védelme érdekében, hogy a bankok is érdekeltek legyenek a védekezés fejlesztésében.Az MNB friss közleményében arról ír, hogy javaslata nyomán tavaly év vége óta hatályban van a pénzforgalmi törvény módosítása, amely szerint a pénzforgalmi szolgáltatóknak (pl. bankoknak, pénzforgalmi intézményeknek) kell viselniük a jóvá nem hagyott fizetési műveletekből eredő, kibercsaláshoz köthető kárt, ha elmulasztották az előírás szerint szükséges erős – azaz két, egymástól független forrású (pl. az állandó jelszó mellett banki sms-ben, push üzenetben vagy biometrikus úton történő) – ügyfélhitelesítést.
Javuló tendencia
A jogalkotó, a pénzügyi piac szereplői, számos állami intézmény és az MNB lépései nyomán tavaly a kibercsalásoknál megtört a 2022-től kezdve folyamatosan emelkedő trend, és csökkent a visszaélések száma és értéke. Az előző esztendőben így ezek értéke összesen 28,2 milliárd forintot tett ki, szemben a 2024-es 42,4 milliárd forinttal. A visszaélések darabszáma tavaly 214,3 ezer volt, miközben 2024-ben 226,4 ezer ilyen esetet jegyeztek fel.Ezen belül elsősorban a lakossági átutalásos visszaéléseknél a leginkább szembetűnő a visszaesés, hiszen ezek értéke tavaly 15,6 milliárd forint volt, ami 5,6 milliárd forinttal kevesebb, mint 2024-ben. A visszaélésekben érintett bankkártyás vásárlások összértéke 6,7 milliárd forintot tett ki 2025-ben, ami 3,4 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél. Az összes visszaéléstípust tekintve emellett tavaly 7,3 százalékponttal csökkent az olyan esetek értéke, ahol az ügyfeleknek kellett ténylegesen viselniük a kárt. A pénzforgalmi szolgáltatásokat érintő csalások száma azonban még így is magas, a jegybank ezért minden eszközével támogatja annak további mérséklődését – írja az MNB.
Mit lehet tenni?
Az ügyfelek védelmét erősítheti, hogy a legtöbb banknál ingyenesen van lehetőség az ügyfél fizetési szokásaihoz illeszkedő tranzakciós limit beállítására, amely bármikor díjmentesen módosítható. A bankok emellett hatékonyan fejlesztették saját valós idejű visszaélésszűrő rendszereiket, amelynek támogatására az MNB leányvállalata, a GIRO Zrt. közreműködésével egy éve indult el a mesterséges intelligencia megoldást is használó Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR). A strómanszámla-nyitások megelőzésére, a bűnözők irányítása alatt álló bankszámlák felszámolására számos bank tett intézkedéseket, ugyanakkor ezek érdemi csökkentésére még további banki erőfeszítésekre lesz szükség a közeljövőben.Az MNB ellenőrzi a bankoknál a KVR-hez szükséges fejlesztések megvalósítását, illetve a jegybanki fraud ajánlásban rögzített elvárásainak való megfelelést. A jegybank és a KiberPajzs-együttműködés emellett kommunikációs kampányt is folytat a visszaélések visszaszorítására – áll az MNB közleményében.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Lovas Judit
Címkék: kibercsalás, kiberbűnözés, átutalás, limit, kiberbűnöző, csaló, központi visszaélésszűrő rendszer, bankok, bankszámla, Kiberpajzs, kártyacsalás, MNB
Kapcsolódó anyagok
- 2026.08.13 - Rafinált módon támadják a magyar cégeket
- 2025.11.14 - Kétmilliárdos kárt okoztak a csalók a cégeknek
- 2025.07.01 - Kétmilliárdot loptak volna, de lecsapott a bank
- 2025.06.19 - Legfeljebb az elcsalt pénz 70 százalékát adja vissza az MBH
- 2025.06.04 - Célzott vizsgálatokat indít a bankok ellen az MNB
- 2025.03.17 - Döntött a Kúria, a banknak kell fizetnie becsapott ügyfele kárát
- 2025.02.24 - Berobbant a kiberbűnözés, alternatív gazdaságot építenek a csalók
- 2024.05.30 - Megnézték, ki válhat a kibercsalók áldozatává
- 2024.04.09 - Újabb csúcson a kártyacsalás, egyre többen esnek áldozatul
- 2023.11.24 - Örüljön, ha letiltják a bankkártyáját!
- 2023.06.19 - Vigyázat, a kártyacsalási károk többségét már áthárítja a bank!
- 2023.06.12 - Nagyobb eséllyel bukja a pénzét, aki hagyja magát átverni
- 2022.11.29 - Rettegünk a kiberbűnözéstől
- 2022.11.07 - Összefogtak a digitális bűnözők ellen
- 2022.01.04 - Itt az újabb csalási kísérlet
- 2021.06.17 - Figyelmeztet a rendőrség: minden bankkártyás veszélyben lehet!
- 2021.06.03 - Figyelmeztet az OTP: így támadják a csalók az ügyfeleket
- 2021.02.11 - Belendültek a kiberbűnözők
További kapcsolódó anyagok