Itt a magyarázat az MNB veszteségeire
2024. június 15. A korábbi sikeres válságkezelés és az infláció elleni küzdelem miatt veszteséges átmenetileg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – nyomatékosította a magyar jegybank. Szerintük a mínuszok középtávon eltűnhetnek a várható nyereségből. Érdemes azért visszaidézni, mi történt korábban.Nemzetközi példák sora mutatja, hogy a jegybankok átmenetileg negatív tőke mellett is hitelesen tudnak elsődleges céljukra, az infláció elleni küzdelemre fókuszálni – állítják az MNB honlapján megjelent írásban. Ez kétségtelen tény, ahogy az is: a járvány utáni válság, a magas kamatok és inflációs környezet rendeződése után logikus a jegybankok mérlegében a mínusz.
Az MNB pedig – mint arra maguk emlékeztetnek – a koronavírus-válság kezelésekor több, mint 11 ezer milliárd forint hosszú futamidejű és fix kamatozású forrást juttatott a magyar gazdaságba, ezzel jelentős mértékben átvállalva a gazdasági szereplők kamatkockázatát, lehetővé téve a magyar gazdaság gyors helyreállását. Az 1970-es évtized óta nem tapasztalt inflációs hullám letörése érdekében pedig gyors kamatemelésekre volt szükség.
Nemzetközi példák sora mutatja az MNB szerint, hogy a jegybankok átmenetileg negatív tőke mellett is hitelesen tudnak elsődleges céljukra, az infláció elleni küzdelemre fókuszálni.
Egészen biztos, hogy a nem elfogult sajtó (közte mi is) megértőbb lenne a jegybanki veszteségekkel kapcsolatban, ha a múltat nem terhelné néhány nem elhanyagolható momentum. A Telex.hu aligha véletlenül írta le a jegybanki veszteségről korábban készített cikkében címként, hogy „a tücsök nemcsak hegedült és nem melózott, de még a télire elrakott elemózsiát is megette”. Az írás szerint Magyarország „nagyon túltolta”, a támogatott hitelekből rengeteg van a piacon. Az Azénpénzem.hu pedig ehhez még hozzátette: alaposabb vizsgálatra alighanem kiderülne, hogy az NHP-hitelek nagy része ugyanahhoz a céghálóhoz került, amely az alapítványi pénzeket is benyelte.Arról pedig minden közélet iránt érdeklődő értesülhetett, hogy az egykor elért „profitját" a jegybank alapítványaihoz helyezte ki, ami az a parlament által elfogadott törvény szerint így elvesztette „közvagyon jellegét". A jegybank 2015-ben pedig saját jelentése szerint majdnem százmilliárd forintot „keresett”, jobbára a devizahitelek forintra váltása révén. Tulajdonképpen a devizahitelesektől csoportosították tehát át saját zsebükbe a pénzt.
Szerző: BVJ
Címkék: veszteség, nyereség, alapítványok, MNB, NHP, devizahitelesek, infláció, kamatemelés, kamatcsökkentés, válság