Nyugdíj: bánhatja, aki nem folytatta a takarékoskodást

Idén is változik a cafeteria

Fotó: Azénpénzem
2020. január 6. A tavalyi nagy átrendezés után 2020-ban csak apróbb, bár zsebbe vágó változások alakítják a béren kívüli juttatások rendszerét. Az viszont már most jól látszik, hogy akik tavaly a céges juttatási palettáról levették a nyugdíjpénztári megtakarítást, nagyon rosszul jártak.

Hiába szeretett volna a szakszervezeti oldal egységesen tíz százaléknál magasabb minimálbér- és bérminimum-emelést, a kormány végül a bérek 8-8 százalékos emelése mellett döntött. Január elsejétől így a minimálbér bruttó összege 161 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra emelkedett. Ezzel a cafeteria néhány juttatási kerete is nagyobb lett (a cafeteria idei szabályait itt nézheti meg).
Tavaly július 1-jétől csökkent a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértéke. Ezt a munkabérnél azonnal megérezhették a dolgozók, de a cafeteria emelését nem minden cég hajtotta végre – legalábbis 2019-ben. Az idén már mindenképpen béren kívül is hat ez a változás.
A béren kívüli juttatási rendszerben azonban nem ez az egyetlen változás. Az idén januártól – mint arról korábban részletesebben írtunk – ismét módosították a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) kibocsátásának és felhasználásának szabályait. A legjelentősebb változás, hogy a fel nem használt egyenleget nem csak százalékos, hanem fix díjjal is terhelhetik a bankok, amíg egyáltalán van pénz a számlán. A társkártyák, elveszett kártyák pótlásának költségét is érvényesíthetik a dolgozó SZÉP-kártyás számláján.

Úgy tűnik, nyugodtan szabhatják-varrhatják a pihenőkártyás szabályokat (tavaly az elfogadást is brutálisan megdrágították). A cafeteria átalakításával sikerült elérni, hogy a bankokhoz ömöljenek a munkáltatói pénzek. (Rogán Antal tavaly nyáron hangot is adott elégedettségének.) A KSH által közzétett legutóbbi adatok szerint 2019 októberében az egy évvel korábbinál 64 százalékkal több pénzt költöttek a pihenőkártyáról.

Kit érdekel a hosszú táv?


A cafeteria átszabásának nagy vesztese az öngondoskodás lett. Mint az egyik tanácsadó cég tavaly tavasszal felmérte: a béren kívüli juttatások között tarol a SZÉP-kártya, az önkéntes nyugdíj-, illetve egészségpénztárak viszont együttesen is alig 3 százalékot értek el. Szinte eltűnt tehát az öngondoskodás (erre jött a zseniális ötlet, hogy mindenkit automatikusan jóléti alapokba kellene beléptetni).

Már most jól látszik viszont, hogy akik tavaly a céges juttatási palettáról levették a nyugdíjpénztári megtakarítást, nagyon rosszul jártak. A nyugdíjpénztárak – jelentette a Pénztárszövetség – 2019 első három negyedéve alatt átlagosan 7,6 százalékos hozamot értek el. A Napi.hu nem győzte kivárni az éves adatokat, feltérképezték a december 16-ig elért hozamokat, és ennek alapján „mesés esztendőről” írtak.

Mint leírták, már most látszik, hogy van olyan portfólió, amelynek az árfolyama 20 százaléknál is többet emelkedett 2019-ben, olyan pedig nem nagyon lesz, amely negatív hozammal zárná az esztendőt. A legnagyobb hozamot azok a portfóliók érték el, amelyek sok részvényt tartottak. Az óvatosabb, 25 százalékosnál kevesebb részvényt tartó alapok hozama általában alacsonyabb volt, de a klasszikus alapok nagyjából fele még így is magasabb hozamot ért el, mint amennyi a tavalyi infláció lehetett. (További részleteket, hozamtáblákat, itt talál.)
 

Nézze meg karikatúránkat is!

A cafeteria szabályait, adókulcsait itt nézheti meg

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok