Már nem veszünk olyan nagy kedvvel állampapírt
2025. december 12.
Ezermilliárd forinttal szállna be jövőre a lakosság a költségvetési hiány finanszírozásába – legalábbis ez áll az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2026-os finanszírozási tervében. Pedig idén az év közben csökkentett tervekhez képest is jóval kevesebb állampapírt vásároltak a háztartások – számolta ki az Azénpénzem.hu. Kérdés, hogy mitől jönne meg a megtakarítók kedve, hogy jóval több pénzt adjanak az államnak, mint 2025-ben. Segítünk: a kamatemelés javítana a helyzeten, de az sokba kerül.
Összesen 5445 milliárd forint lesz a 2026-os költségvetés nettó finanszírozási igénye, amit az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ugyanekkora nettó kibocsátással finanszíroz. Ebből a forint intézményi finanszírozás nettó 1723 milliárd forintot fedez, a lakosság az ÁKK előrejelzése szerint nettó 1000 milliárd forinttal járul hozzá, míg a nettó deviza-finanszírozás 2541 milliárd forint lehet – derült ki az ÁKK szerdán bemutatott 2026-os finanszírozási tervéből
A 2026. évi teljes bruttó kibocsátás tervezett összege 16391 milliárd forint, amiből 12653 milliárd forintot (77 százalék) a forintkibocsátások, 3738 milliárd forintot (9,6 milliárd EUR, 23 százalék) a deviza-kibocsátások képviselnek.
A mostani tervekben jól látszik, hogy még ez az összeg sem folyik be, ugyanis az ÁKK 2025-re már csak 842 milliárd forintos lakossági nettó kibocsátással számol, ami az eredi terveknél 481 milliárddal, a módosítottnál 73 milliárddal kevesebb. Pedig itt már minden állampapírt beleszámolnak, azaz nemcsak a lakossági papírokat, hanem az intézményi kötvényeket és a diszkont kincstárjegyeket is, amiket az emberek megvettek.
Vagyis hiába kommunikálták azt év közben, hogy töretlen a lakosság bizalma, a Prémium Magyar Állampapírok kamatesése után menekültek a befektetők ebből a papírból, és az ezermilliárdos kamatesők dacára a korábbi években megszokottnál kevésbé nőtt a háztartások kezében lévő állampapírok állománya.
Az ÁKK tervei szerint a lakossági tulajdonban lévő állampapírokra vonatkozó 20-25 százalékos államadósság-arányos benchmark sáv számszakilag változatlanul érvényben marad 2026-ban is, ugyanakkor a változó befektetői szokásokra reagálva az adósságkezelő 2026-tól kezdődően a benchmark számításakor figyelembe veszi a lakossági tulajdonban lévő intézményi állampapírok alakulását is.
Az ÁKK a további átrendeződést a lakossági termékpaletta 2025. októberi átalakításának hatására prognosztizálja. Ennek a változtatásnak a célja az volt, hogy a lakossági portfólión belül is a fix kamatozású adósságelemek aránya nőjön. Az adósságkezelés költségeit kiemelten befolyásolja a lakossági portfólió szerkezete és volatilitása, így az ÁKK a lakossági piac stabilitásának és kiszámíthatóságának fenntartása és a lakossági bizalom erősítése mellett célként határozza meg a lakossági portfólió sokktűrő-képességének növelését, ami stabilabb és kiszámíthatóbb finanszírozást tesz lehetővé.
Az ÁKK stratégiai célja az államadósság hátralévő futamidejének növelése a kockázatok figyelembevételével, valamint a lejárati szerkezet simítása, ennek érdekében az ÁKK 2026-ban nettó 1 723 milliárd forintos intézményi forintkötvény kibocsátási volumennel tervez. A tervben 1000 milliárd forintos csereaukciós program szerepel a lejárati szerkezet simítása céljával. Az ÁKK továbbra is támogatja a másodpiaci likviditás erősítését, ennek érdekében cél az államkötvény-sorozatok számának további csökkentése és ezzel együtt az egyes sorozatok kinnlevő állományának növelése. Az intézményi befektetők tulajdonában lévő diszkont kincstárjegyek év végi állománya nem változik 2026-ban a tervek szerint.
A 2026-os 3,1 milliárd euró devizatörlesztés és visszavásárlás figyelembevételével a bruttó 9,6 milliárd eurós deviza forrásbevonás 6,5 milliárd euró összegű (2 541 milliárd forint) nettó deviza-kibocsátást jelent. A 6,5 milliárd euró összegű nettó devizakibocsátási és hitellehívási tervből 2 milliárd euró az Európai Unió SAFE programjából lehívni tervezett előleg.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés az allampapir.hu és az ÁKK adatai alapján
*2025.12.11-én a Magyar Államkincstárnál - azénpénzem.hu gyűjtés
Szerző: Lovas Judit
Címkék: állampapír, infláció, PMÁP, ÁKK, Államadósság Kezelő Központ, Prémium Magyar Állampapír, Bónusz, diszkont kincstárjegy, hozam, kamat
Ezermilliárdot szedne be tőlünk az állam
Fotó: clipart.com
Összesen 5445 milliárd forint lesz a 2026-os költségvetés nettó finanszírozási igénye, amit az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ugyanekkora nettó kibocsátással finanszíroz. Ebből a forint intézményi finanszírozás nettó 1723 milliárd forintot fedez, a lakosság az ÁKK előrejelzése szerint nettó 1000 milliárd forinttal járul hozzá, míg a nettó deviza-finanszírozás 2541 milliárd forint lehet – derült ki az ÁKK szerdán bemutatott 2026-os finanszírozási tervéből
A 2026. évi teljes bruttó kibocsátás tervezett összege 16391 milliárd forint, amiből 12653 milliárd forintot (77 százalék) a forintkibocsátások, 3738 milliárd forintot (9,6 milliárd EUR, 23 százalék) a deviza-kibocsátások képviselnek.
Miért vennénk jövőre több állampapírt?
Az ÁKK egy évvel ezelőtt még úgy számolt, hogy 2025-ben a lakosság 1323 milliárd forinttal járul hozzá a hiány finanszírozásához, azonban az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) hatalmas kamatkifizetését és az azt követő kamatzuhanást követően világossá vált, hogy már nem annyira vonzó befektetés az állampapír a lakosság számára, és már márciusban 408 milliárd forinttal 915 milliárd forintra csökkentették a háztartások nettó finanszírozási összegét.A mostani tervekben jól látszik, hogy még ez az összeg sem folyik be, ugyanis az ÁKK 2025-re már csak 842 milliárd forintos lakossági nettó kibocsátással számol, ami az eredi terveknél 481 milliárddal, a módosítottnál 73 milliárddal kevesebb. Pedig itt már minden állampapírt beleszámolnak, azaz nemcsak a lakossági papírokat, hanem az intézményi kötvényeket és a diszkont kincstárjegyeket is, amiket az emberek megvettek.
Vagyis hiába kommunikálták azt év közben, hogy töretlen a lakosság bizalma, a Prémium Magyar Állampapírok kamatesése után menekültek a befektetők ebből a papírból, és az ezermilliárdos kamatesők dacára a korábbi években megszokottnál kevésbé nőtt a háztartások kezében lévő állampapírok állománya.
Mennyi van most a lakosságnál?
Az ÁKK friss adatai adataiból az Azénpénzem.hu kiszámolta, hogy november végén 11519 milliárd forint lakossági állampapír volt az emberek kezében, ami mindössze 257 milliárd forinttal több, mint tavaly év végén. Az egyéb (diszkont kincstárjegy és intézményi papírok) esetében szeptember végére ezek a vásárlások 490 milliárd forinttal emelték a lakossági tulajdonban lévő állampapír-befektetések névértékét. (Az ÁKK adatai szerint ezekből 2136 milliárd forintnyi volt szeptember végén a lakosságnál.) Teljesen friss adatokat ezekről a papírokról nem tudunk, de az kiderült, hogy az ÁKK előrejelzése szerint idén összesen 842 milliárd forint lesz a lakosság kezében lévő állampapírok állományának növekménye. Ebből viszont az következik, hogy decemberre már meglehetősen csekély növekedést várnak, hiszen önmagában a 2032-es lejáratú babakötvény december 1-jei kamatfizetése 53 milliárd forinttal növelte az állományt.Mitől lenne annyira vonzó?
Ezek után nagy kérdés, hogy 2026-ban mitől lenne annyira vonzó az embereknek az állampapír, hogy az ideinél 158 milliárddal többet, nettó 1000 milliárd forintot tegyenek még ebbe a megtakarításba. Ráadásul az ÁKK azt tervezi, hogy a lakossági állampapír-állományt növelik majd 1300 milliárd forinttal a háztartások, miközben a diszkont kincstárjegyek állománya 300 milliárd forinttal csökken. A hosszú papírok jelenleg közel annyi kamatot fizetnek, mint amennyi hozamot a rövid lejáratú diszkont kincstárjegyen is el lehet érni. Vagyis nincs igazán prémium a hosszabb tartás után, ezért meglepő lenne, ha tényleg átáramlana a pénz kamatemelés nélkül a lakossági papírokba.Az ÁKK tervei szerint a lakossági tulajdonban lévő állampapírokra vonatkozó 20-25 százalékos államadósság-arányos benchmark sáv számszakilag változatlanul érvényben marad 2026-ban is, ugyanakkor a változó befektetői szokásokra reagálva az adósságkezelő 2026-tól kezdődően a benchmark számításakor figyelembe veszi a lakossági tulajdonban lévő intézményi állampapírok alakulását is.
Az ÁKK a további átrendeződést a lakossági termékpaletta 2025. októberi átalakításának hatására prognosztizálja. Ennek a változtatásnak a célja az volt, hogy a lakossági portfólión belül is a fix kamatozású adósságelemek aránya nőjön. Az adósságkezelés költségeit kiemelten befolyásolja a lakossági portfólió szerkezete és volatilitása, így az ÁKK a lakossági piac stabilitásának és kiszámíthatóságának fenntartása és a lakossági bizalom erősítése mellett célként határozza meg a lakossági portfólió sokktűrő-képességének növelését, ami stabilabb és kiszámíthatóbb finanszírozást tesz lehetővé.
Ennyit szednének be az intézményektől
A finanszírozási terv szerint 2026-ban 7318 milliárd forint összegű bruttó kibocsátás és hitelfelvétel várható az intézményi forintpiacon a csereaukciókat is figyelembe véve.Az ÁKK stratégiai célja az államadósság hátralévő futamidejének növelése a kockázatok figyelembevételével, valamint a lejárati szerkezet simítása, ennek érdekében az ÁKK 2026-ban nettó 1 723 milliárd forintos intézményi forintkötvény kibocsátási volumennel tervez. A tervben 1000 milliárd forintos csereaukciós program szerepel a lejárati szerkezet simítása céljával. Az ÁKK továbbra is támogatja a másodpiaci likviditás erősítését, ennek érdekében cél az államkötvény-sorozatok számának további csökkentése és ezzel együtt az egyes sorozatok kinnlevő állományának növelése. Az intézményi befektetők tulajdonában lévő diszkont kincstárjegyek év végi állománya nem változik 2026-ban a tervek szerint.
Devizafinanszírozás
A devizaadósság arányára vonatkozó középtávú célszámot az ÁKK továbbra is a historikus átlaghoz közeli 30 százalékban határozza meg +/- 3 százalékpontos toleranciasávval annak érdekében, hogy a stabilitás megőrzése mellett a globális környezet volatilitása miatt kellő rugalmasságot is biztosítson arra, hogy az adósságkezelő hatékonyan tudjon reagálni a külső környezet esetleges változásaira.A 2026-os 3,1 milliárd euró devizatörlesztés és visszavásárlás figyelembevételével a bruttó 9,6 milliárd eurós deviza forrásbevonás 6,5 milliárd euró összegű (2 541 milliárd forint) nettó deviza-kibocsátást jelent. A 6,5 milliárd euró összegű nettó devizakibocsátási és hitellehívási tervből 2 milliárd euró az Európai Unió SAFE programjából lehívni tervezett előleg.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
A lakossági állampapírok kamata 2025. december 11-én
| Állampapír neve | Futamidő | Éves kamat | Éves kamat számítása | Kamat változása |
|---|---|---|---|---|
| Euró Magyar Állampapír 2028/U | 4 év | 2,05% | 3 hónapos Euribor | Negyedévente |
| 2025.11.23 | ||||
| Bónusz Magyar Állampapír 2031/R2 | 6 év | 6,85% | 3 hónapos dkj-hozam + 0,75%, 2029.09.25-töl 1,00% | Negyedévente, 2025.10.01. |
| Prémium Magyar Állampapír 2035/I2 | 10 év | 6,00% | 2026.05.23-tól Infláció + 0,1% | 2025.10.01 |
| Kincstári Takarékjegy | 1 év | 5,50% | 2024.10.01 | |
| Kincstári Takarékjegy II. | 2 év | 6,00% | 2024.10.01 | |
| Fix Magyar Állampapír2030/Q5 | 5 év | 7,00% | végig fix | 2025.11.12 |
| Magyar Állampapír Plusz 2030/M10 | 5 év | 6,50-7,50% | EHM* 6,97% | 2025.10.01 |
| 1.évben | 6,50% | |||
| 2. évben | 6,75% | |||
| 3. évben | 7,00% | |||
| 4. évben | 7,25% | |||
| 5. évben | 7,50% | |||
| Nyomdai Magyar Állampapír Plusz | 5 év | 5,50%-6.75% | EHM* 6,23% | 2025.04.19 |
| Első 6 hónap | 5,50% | |||
| Második 6 hónap | 5,75% | |||
| 2. évben | 6,00% | |||
| 3. évben | 6,25% | |||
| 4. évben | 6,50% | |||
| 5. évben | 6,75% | |||
| Babakötvény 2033-43/S | 6,70% | Infláció + 3,00% | ||
| 2025.02.01 | ||||
| Babakötvény 2032/S | 6.70% | Infláció + 3,00% | 2025.12.01 |
Diszkont kincstárjegyek árfolyama és hozama*
| Dkj neve | Lejárat | Eladási árfolyam (%) | Eladási hozam (%) |
|---|---|---|---|
| D260218 | 2026.02.18 | 98,9625 | 5,55 |
| D260318 | 2026.03.18. | 98,5028 | 5,70 |
| D260429 | 2026.04.29 | 97,8030 | 5,86 |
| D260624 | 2026.06.24 | 96,9945 | 5,75 |
| D260819 | 2026.08.19 | 96,0961 | 5,85 |
| D261028 | 2026.10.28. | 95,0972 | 5,80 |
Szerző: Lovas Judit
Címkék: állampapír, infláció, PMÁP, ÁKK, Államadósság Kezelő Központ, Prémium Magyar Állampapír, Bónusz, diszkont kincstárjegy, hozam, kamat
Kapcsolódó anyagok
- 2026.01.15 - Ezért érezheti becsapósnak a hivatalos inflációt
- 2025.12.19 - Mi lesz veled, magyar gazdaság?
- 2025.12.12 - Kibontogathatja a postai csomagokat is a NAV
- 2025.10.15 - Így fizetnek a legújabb állampapírok
- 2025.09.30 - Ma kapható utoljára a legtöbbet fizető állampapír
- 2025.09.25 - Kamatot emel és csökkent is az állam
- 2025.09.25 - Nyoma sincs az új állampapírnak
- 2025.08.26 - Mennyit fizetnek most a pénzemre?
- 2025.07.31 - Új állampapírral csalogatnák vissza a lakosságot
- 2025.07.02 - Közel 50 ezren szabadultak meg az összes állampapírjuktól
- 2025.04.23 - Megérkeztek az új lakossági állampapírok
- 2025.04.03 - Kevesebb kamatot ad az állam a pénzünkre
- 2025.03.25 - Zúdul ki a pénz a Prémium Magyar Állampapírból
- 2025.02.28 - Menekül a pénz a Prémium Magyar Állampapírból
- 2025.02.24 - Nem ad több kamatot az állam
További kapcsolódó anyagok