Egyre több magyarnak jelent gondot a megélhetés

2025. július 29. A magyarok egyre nagyobb részének kihívás, hogy kijöjjön a jövedelméből, a lakosság 27 százaléka egyáltalán nem képes megtakarítani – derül ki a Provident kutatásából. A munkahely elvesztése az emberek közel felénél azonnali pénzügyi zavart okozna.

Az elmúlt években tapasztalt jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek miatti frusztráció, valamint az infláció kiugró mértéke jelentősen növelte a társadalmi szakadékot. A Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának (International Personal Finance - IPF) megbízásából készült, 9 Provident országra kiterjedő reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság csaknem fele (47,7 százalék) legfeljebb jövedelme 20 százalékát tudja félretenni hónap végén. A helyzet különösen aggasztó azok esetében, akik teljesen megtakarításképtelenek: jelenleg a válaszadók 27,1 százaléka fizetéstől fizetésig él és egyáltalán nem tud félretenni. Ez az arány folyamatosan emelkedik: 2022-ben még „csak” 21,1 százalék volt, 2023-ban és 2024-ben ez már meghaladta a 25 százalékot, idén pedig elérte a 27,1 százalékot a megtakarítani képtelenek aránya. Nemzetközi összevetésben is látványosak a különbségek: míg a Provident más európai piacain – Lengyelországban, Csehországban és Romániában – átlagosan 18,6 százalék nem képes megtakarítani, a négy ország közül nálunk a legrosszabb a helyzet.

Nők és idősebbek nehezebb helyzetben

Nemi különbségek is megmutatkoznak az adatokban, a nők 32 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tud félretenni, míg a férfiak körében ez az arány 20 százalék. A férfiak minden vizsgált kategóriában jobban állnak megtakarítási képességek terén, ami mögött valószínűleg a továbbra is fennálló munkaerőpiaci egyenlőtlenségek húzódnak meg. A 18–34 éves korosztály 36 százaléka a bevételeinek több mint 20 százalékát el tudja tenni, ugyanakkor 15 százalékuk egyáltalán nem képes erre. Ezzel szemben a középkorúak (35–54 évesek) fele kevesebb mint 20 százalékos arányban képes megtakarításra, ráadásul negyedüknek egyáltalán nem marad pénze a hónap végére. Az 55 év felettiek közel 40 százaléka pedig semennyit sem tud félretenni.

Az adatok mögött jól kirajzolódnak a társadalmi különbségek: a nők, az alacsonyabb végzettségűek, a falvakban élők, valamint az idősebb korosztály tagjai sokkal nagyobb arányban sorolhatók a nem-megtakarítók közé. Bár a falvakhoz annyit érdemes hozzáfűzni, hogy míg az ottani lakosok 34,3 százaléka egyáltalán nem tud félretenni, addig a fővárosiak 22 százaléka szintén képtelen erre.

Alig van pénzügyi vésztartalék

A lakosság jelentős része súlyosan kiszolgáltatott helyzetbe kerülne, ha hirtelen elveszítené fő jövedelem forrását. A kutatás szerint a válaszadók csupán 12,2 százaléka érzi úgy, hogy több mint egy éven keresztül képes lenne fedezni kiadásait megtakarításaiból, 6,2 százalékuk úgy véli, egy teljes évig kitartana az anyagi tartaléka, de e két csoport együtt sem éri el a megkérdezettek egyötödét.

A megtakarítások stabilitása sokkal szűkebb körben érzékelhető: 4,6 százalék nyilatkozott úgy, hogy kilenc hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik, míg 12,3 százalékuknál ez az időtartam hat hónapra tehető. Három hónapnyi alapkiadásnak megfelelő összeg megtakarítását a válaszadók 15,5 százaléka tart elképzelhetőnek. A legtöbben – 22,7 százalék – azonban úgy vélik, hogy tartalékaik kevesebb, mint három hónapig tartanának ki, ha hirtelen elveszítenék munkájukat.

A legaggasztóbb azonban, hogy a megkérdezettek 21,3 százaléka egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással vagy bármilyen pénzügyi tartalékkal. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik ember gyakorlatilag azonnal pénzzavarba kerülne egy váratlan jövedelemkiesés esetén – például munkahely elvesztése, betegség vagy családi válság következtében.
Ha a megtakarítással nem rendelkezőket összeadjuk azokkal, akiknek a tartaléka kevesebb mint három hónapra elegendő, világossá válik, hogy a lakosság közel fele (44 százalék) pénzügyileg rendkívül sérülékeny, nem rendelkezik biztonsági hálóval.

Szerző: L.J.
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok