Tízből kilenc magyarnak nincs igazán pénzügyi tartaléka

Egyre reménytelenebb helyzetben a magyarok

Fotó: clipart.com

2025. november 6. Az elmúlt öt évben minden jövedelmi tizedben nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeknek a pénzügyi vagyona nem éri el az egyhavi fogyasztásuk értékét. Közben bődületes mértékben húznak el a leggazdagabb (ez a népesség 0,001 százalékát jelenti). A Blochamps szerint a hosszú távú megtakarításra az esély sokak számára elveszett.

A magyar társadalom nettó vagyon szerinti alsó fele a pénzügyi vagyon csupán 5 százalékát birtokolja, amit az osztrák, de különösen a szlovák adat is meghalad – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakossági megtakarításokról közzétett méretes elemzéséből. Ez tulajdonképpen teljesen egybevágott a tehetősebbek terén az első számú szakértőnek számító Blochamps Capital korábbi megállapításaival. Mintha most még sötétebb képet festenének.

Karagich István, a privátbanki elemzőcég vezetője szerint a pénzügyi gyarapodás csak látszólag széles körű, a jegybanki adatok alapján a pénzügyi vagyon 72 százalékát itthon az emberek 10 százaléka birtokolja. Mint kiemelte, a számok mögé nézve világos, hogy a legfelső vagyondecilist képviselő gazdagok között is csak a leggazdagabb alig 1 százalék, néhány tízezer ember vagyona gyarapszik igazán.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala felmérése szerint a leggazdagabb 20 százalék immár 4,8-szor magasabb jövedelemmel rendelkezik, mint a legalsó jövedelmi ötöd – ez az érték 2021-ben még csak 4,2 volt, azaz ez is a Blochamps által régóta jelzett társadalmi rétegződés felerősödésének újabb egyértelmű bizonyítéka. A leggazdagabb 100 magyar (a népesség 0,001 százaléka) a háztartások pénzügyi vagyonának már több mint 13 százalékát birtokolja, míg ez az arány 2005-ben még csak 2,5 százalék volt.

A számok pedig igenis hazudnak

A Blochamps rámutatott arra is, hogy a hivatalos statisztikák módszertana önmagában is felülbecsüli a háztartások vagyonát, mivel a jegybank a nehezen realizálható üzleti tulajdonokat is a pénzügyi vagyon részeként tartja nyilván. Karagich István emlékeztet, az „egyéb tulajdonosi részesedések” a háztartási pénzügyi vagyon közel 30 százalékát adják, de piaci értékük bizonytalan, likvidálhatóságuk korlátozott.

Ráadásul – emlékeztet a szakember – a vagyonkoncentráció itt is utolérhető: a felső rétegnek ugyanis jó eséllyel valóban értéket képviselő cégek vannak a nevén, míg a gyengébb vagyoni lehetőségekkel bíró emberek céges vagyona jórészt magának a vállalkozónak megélhetést biztosító (kényszer)vállalkozásokban merül ki. Ezek esetében pedig reális, a piacon eladható cégértékről nem lehet beszélni.

Még az elemzőcég is mintha csodálkozna azon, hogy az elmúlt évek masszív reálbér-növekedése – ami szerintük próbálja visszatermelni a 2023-as inflációs felfutás negatív jövedelmi hatásait – ellenére romlanak a számok. Az Azénpénzem véleménye szerint azonban aligha a valósággal lehet a baj, sokkal inkább a kereseti és inflációs statisztikáknál érdemes a problémák forrását keresni. Nyilvánvalónak tűnik, hogy azok ugyanúgy torzítva tükrözik vissza a valós helyzetet, mint az MNB megtakarítási számai.

Kijózanító a valóság

Kijózanító látni – nyomatékosította a Blochamps, hogy 2020-hoz képest minden jövedelmi tizedben nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeknek a pénzügyi vagyona nem éri el az egyhavi fogyasztásuk értékét! A legszegényebb három decilisben ez az arány ismét 40 százalék fölé emelkedett, és még a hatodik decilisig bezárólag is 30 százalék feletti azok aránya, akiknek kevesebb megtakarításuk van, mint amennyi egyhavi kiadásuk fedezéséhez szükséges.

Ami ismét a bődületes vagyonkoncentrációra utal, az az a tény, hogy tízből kilenc magyar fél évig sem húzná ki a jelenlegi megtakarításaiból – a társadalom döntő többsége tehát pénzügyileg sérülékeny maradt. Karagich szerint számukra valószínűleg örökre elveszett a hosszú távú megtakarításra az esély.

A KSH felmérése szerint a lakosság 31,7 százaléka legalább háromféle anyagi vagy szociális deprivációban érintett. Ezek közé tartozik például, hogy nem tudják kifizetni a váratlan kiadásaikat, nem képesek egy hét nyaralást megengedni maguknak, vagy nem rendelkeznek alapvető digitális vagy közlekedési eszközökkel. A pénzügyi sérülékenység tehát nemcsak vagyonhiány, hanem életminőségbeli lemaradás is.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: megtakarítás, vagyon, Blochamps, MNB, életszínvonal, KSH, statisztika, keresetek, reálbér, infláció