Politikai játszma részévé teszik a pénzügyi biztonságot

Célzott vizsgálatokat indít a bankok ellen az MNB

Fotó: clipart.com

2025. június 4. Az évek óta hatalmas problémát jelentő pénzügyi kibercsalásoknak most sikerült elérniük a kormány ingerküszöbét. Miután a miniszterelnök politikailag kifizetődő témának gondolta, gyorsan az új MNB-elnök is bejelentette, hogy 5 csapással készülnek a csalók ellen. A végeredménynek talán az ügyfelek is örülhetnek: elvileg kevesebb kár terheli majd őket.

Még két hete sincs, hogy a 24.hu arról számolt be, hogy több száz MBH-s ügyfél esett csalás áldozatául A történetek forgatókönyve az volt, hogy az ügyfelek tudta nélkül végeztek banki műveleteket, ami elvileg lehetetlen. A károsultak panaszát a bank rendre azzal hárította el, hogy súlyos gondatlanságukkal hozzájárulhattak a tranzakciókhoz, ám az érintettek nem érzik úgy, hogy hibáztak volna. (A bank szerint nem a bank oldalán próbáltak meg bankolni, hanem ahhoz hasonló, a csalók által létrehozott adathalász oldalon.)

Miután felkapta a média is a történetet - nem függetlenül a károsultak nagy számától -, az MBH Bank végül azt közölte az RTL Klubbal, hogy újra kivizsgálják a panaszokat.

Ez Mészáros Lőrinc bankja!

Közben a közösségi médiában is nagyot ment a történet, hiszen Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb emberének, a miniszterelnök gyermekkori barátjának bankjáról van szó. Orbán Viktor pedig megfelelő politikai témát látott az ügyben, így a múlt héten már kormányülés előtt bejelentette a Facebookon, hogy foglalkoznak a kibercsalásokkal. Sikerült az ügyet Ukrajna elleni újabb hergelésre használnia, hiszen ukrán kibercsalókról beszélt, és külön posztban azt is kiemelte (már aki kezeli a Facebook-oldalát), hogy Ukrajna uniós csatlakozásával az ukrán szervezett bűnözést is beengedjük az országba.

A valóság az, hogy a kibercsalások az egész világot behálózzák (mint korábban megírtuk, az okozott károk 2024 végére globálisan elérhették a 9500 milliárd dollárt), és itthon is számos bűnözőre csapott már le a rendőrség, semmi bizonyíték nincs arra, hogy csak Ukrajnából támadnák a magyar ügyfeleket, de a miniszterelnök így akart politikai hasznot húzni a kibercsalások áldozataiból.

Az MNB adja a folytatást

Varga Mihály új jegybankelnök pedig beszállt a politikai játszmába, ha már a banki kibercsalás a téma, akkor ő is bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank 5 csapással készül a csalók ellen.

A szakmai intézkedéseket már Virág Barnabás, az MNB alelnöke ismertette tegnapi sajtótájékoztatón. Mint elmondta, a Magyar Nemzeti Bank határozott, kőkemény választ kíván adni azokra a tendenciákra, amelyeket az elmúlt években a kibercsalások terén láttunk.

A digitális visszaélések száma és összege az elmúlt 10 évben töretlenül emelkedett. 2020 után ugrásszerű a növekedés. 2024-ben több mint 226 ezer átutalásos és bankkártyás visszaélést láthattunk Magyarországon. Ezeknek az összes kárértéke 42 milliárd forint volt, aminek nagyobb részétét, több mint 31 milliárd forintot a banki ügyfelek állták. A vállalati kár érték nagyjából 10 milliárd forint. A hazai adatokat vizsgálva azt kell látni, hogy ez egy nemzetközi tendencia – mondta az alelnök.

Új típusú csalások jöttek az elmúlt 10 évben

Megváltoztak a visszaélési módszerek is. Míg 2010-ben főként a fizikai kártyákkal történtek a csalások, ez mára visszaesett. Döntő részben adathalászattal, pszichológiai manipuláción alapuló visszaélésekkel találkozhatunk.

A leggyakoribb esettípusok a következők:

-        hamis befektetéssel magas hozam ígérete,
-        banki weboldal vagy webshop lemásolása és ügyfél átirányítása,
-        úgy nevezett foxpost csalás, amikor nem létező csomagért szállítási díj vagy vám beszedését kérik,
-        az unokázós csalás, amikor családtag nevében kérnek pénzt,
-        illetve a romantikus csalás, amikor a csaló romantikus kapcsolatot színlel az ügyféllel, sokszor személyes találkozóhoz kér pénzt.

Ez már sokéves tendencia

A visszaélési kár túlnyomó részét ma már az ügyfelek viselik. Míg korábban ez az arány 10-20 százalék volt, addig 2024-ben már 92 százalék – mondta az alelnök. A kártyás visszaélések esetében 72 százalékot terhelnek az ügyfélre, az átutalásos visszaéléseknél 98 százalékot. A bankok ezt azzal indokolják, hogy a súlyos gondatlanság az ügyfél oldalán jelent meg. Ugyanakkor az MNB szerint a valós idejű szűrőrendszerekkel hatékonyan megelőzhetőek a visszaélések. Ahol ilyet használnak ott több mint 90 százalékkal kiszűrik a csalásos eseteket – mondta Virág.

Nem új probléma

Az Azénpénzem.hu az elsőként foglalkozott azzal a problémával, hogy a kár nagy részét már az ügyfelek viselik. Két évvel ezelőtt, 2023 júniusában írtuk meg, hogy a kártyás csalások többségét már az ügyfelekre hárítják a bankok. Azóta számtalan cikket írtunk a kibercsalásokról, az ügyfelek által viselt károkról (ezek egy részét a cikk végén a kapcsolódó anyagok között megtalálhatja az olvasó), és az MNB, a bankok, a rendőrség erőfeszítéseiről, és arról is, hogy az ügyfeleknek érdemes lehet akár Pénzügyi Békéltető Testület előtt harcba szállni az igazukért.

Az alelnök szerint a probléma az, hogy arányaiban még kevés a valós idejű szűrő rendszerekkel észlelt visszaélések aránya. Az átutalások esetében ez körülbelül egyharmad, a kártyás tranzakciók esetében ez kevesebb mint 10 százalék. Ennek egyik oka az, hogy akkor fognak hatékonyabban működni ezek a rendszerek, ha több adat áll majd rendelkezésre. A másik, hogy a banki szintű fejlesztések lemaradtak, ezeket fel kell gyorsítani. A cél az,hogy a teljes bankrendszer szintjén kétzónás, valós idejű szűrőrendszer alakuljon ki: legyen egy központi infrastruktúra, amihez kapcsolódik a bankok valós idejű egyedi szűrőrendszere.

Egyes bankoknál gondok vannak

Virág azt hangsúlyozta, hogy néhány banknál már rövid távon javítani kell az ügyfél-azonosítási folyamatokat. Kiderült ugyanis, hogy az átutalásos visszaélések esetén a csalók által leggyakrabban használt gyűjtőszámla a top öt bank között van. Ezeknek az eseteknek az aránya nagyjából 75 százalék.

Egy olyan megoldásra, egy olyan ökoszisztémára van szükség, ahol a központi infrastruktúrák a banki rendszerekkel képesek hatékonyan együttműködni, amit egy nagyon határozott jogszabályi környezet támogat. Fontos az ügyfelek bevonása a kibercsalások elkerülése érdekében, és a bűnüldözésnek is fontos szerepe van. Ez akkor tud jól működni, ha ennek az organikus rendszernek minden szereplője érdekelt a védekezésben. A jogszabályi változtatások pedig azt szolgálják, hogy ez az érdekeltség a kár megoszlásban is megjelenjen majd.

Mi lesz az 5 csapás?

2025. július 1-jétől egy központi visszaélésszűrő rendszer indul el a GIRO működtetésében. (A munkák már évekkel ezelőtt elkezdődtek, erről tavaly áprilisban már részletesen beszámolt az MNB.) A GIRO fél másodperc alatt ellenőrzi a tranzakciókat, tehát a gyorsaság miatt nem fogja lelassítani a tranzakciókat. Az MNB pedig bírságolni fogja a nem felkészült bankokat.
A banki szintű MNB ajánlásokat azonnal végre kell hajtani. Míg a bankok korábban az ügyfélélmény és a biztonság között lavírozva mérlegelték az MNB ajánlásait, most a biztonságot előtérbe helyezve azokat azonnal végre kell hajtani. (Ilyen ajánlás például a limitek alkalmazása vagy az erős ügyfél-hitelesítés)
Célzott MNB vizsgálatokat indítanak az egyedi banki visszaélés-megelőző intézkedések megvalósításáról. Mint Virág elmondta: nemcsak elvárják, hanem ellenőrzik is, hogy a bankok minden tőlük elvárható intézkedést megtesznek-e a csalás visszaszorítása érdekében.
Törvénymódosítást kezdeményeznek az ügyfelek védelme érdekében, hogy a bankok is érdekeltek legyenek a védekezés fejlesztésében. Hiszen jelenleg a károk több mint 90 százalékát az ügyfelek viselik. Így a módosítás után bizonyos esetekben a bankok viselnék a kárt. A tervek szerint, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a bankok viselnék a kárt minden olyan esetben, amikor nem alkalmaztak megfelelő ügyfél-hitelesítést. A másik eset, hogy amikor a csalók a bankok nevében manipulálják az ügyfelet és bírják rá a fizetés kezdeményezésére, akkor a kár egészét vagy jelentősebb részét szintén a bank állja. Virág azt hangsúlyozta, hogy vannak nemzetközi tapasztalatok kifejezetten az utóbbira. A holland példa azt mutatja, hogy egy éven belül 70 százalékkal sikerült csökkenteni az ügyfélre terhelt károkat, miközben a teljes kárösszeg is csökkent. Ugyanis ebben az esetben mindenképp érdekelté válik a bank, hogy a szükséges beruházásokat, a szükséges fejlesztéseket végrehajtsa.
Tájékoztató kampány indul a visszaélési kockázatokról és a megelőzési lehetőségekről.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!