Teljesen felforgatták a kölcsönök piacát az Otthon Starttal

Brutális hitelekkel indították az évet a magyarok

Fotó: Leéb Ádám

2026. március 5. Az idén januárban a lakosság mintegy 170 milliárd forintos plusz hitelterhet vállalt be. Ez a növekmény szinte kizárólag az Otthon Start Programnak (OSP) köszönhető. A többi hitelfajta ugyanis nagyjából kioltotta egymást (a pluszok és mínuszok eredőjeként). A lakosság összesen már 12851,3 milliárd forint kölcsönt cipel.

A lakosság 2026 első hónapjában – tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – 168,6 milliárd forint új hitelt vett fel. A főbb hitelcélok közül a lakáscélú hitelek 170,3 milliárd forinttal, a személyi hitelek 17,5 milliárd forinttal, a munkáshitelek 4,3 milliárd forinttal nőttek, míg a folyószámlahitelek 15,0 milliárd forinttal, a szabad felhasználású jelzáloghitelek pedig 2,3 milliárd forinttal csökkentek.

Az előbbi adatsorból is látszik, hogy a növekmény szinte kizárólag a lakáshitelekből származott. A többi hitelfajta ugyanis nagyjából kioltotta egymást (a pluszok és mínuszok eredőjeként). A lakosság összesen már 12851,3 milliárd forint kölcsönt cipel. A lakáshiteleken belül is markánsan az rajzolódik ki, hogy a kormány a fix 3 százalékos kölcsönnel fűtött alá az eladósodottság növekedésének. A támogatott lakáshitelek aránya a 20 százalék körüli mértékről mostanra 80 százalék fölé nőtt, a havi hitelszerződések összege pedig közben megduplázódott.

Forrás: MNB statisztika

Az Otthon Start Program keretében kötött új szerződések értéke a jegybanki tájékoztatás szerint januárban 183,2 milliárd forint volt, ami persze csökkenés a korábbiakhoz képest, de a január nem éppen a hitelfellendülés hónapja. A lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója az előző havi szinten maradt. A személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója enyhén mérséklődött és az új szerződéseinek értéke csökkent.

A babaváró hitelek új szerződéses összege 2026. januárban 14,1 milliárd forint volt. A program kezdetétől összesen 2872 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződést a háztartások a hitelintézetekkel. 2026. januárban 5,8 milliárd forint volt a munkáshitelek új szerződéses összege, a 2025. januári indulástól kezdődően összesen 174 milliárd forint értékben történt szerződéskötés.

Kiknek a zsebében landolhat valójában a támogatás?

Nem mindegy, hogy az OSP-vel valódi igényeket sikerül kielégíteni, vagy az amúgy is tehetősek zsebét tömik a mi pénzünkből tovább. A közvetítők és a kormányzati kommunikáció is rendre hangsúlyozza, hogy az első lakásvásárlók aránya ugrott meg, háttérbe szorítva a befektetési célú vásárlást. Az így prezentált számok azonban hazudhatnak (ahogy az árstatisztikák is).

Egyik olvasónk elmondta, hogy tavaly két lakást is eladott, mindkettőt fiatalok vették meg, akik lelkendeztek nekik, hogy szülői segítséggel ez lesz életük első otthona. Idénre kiderült, hogy egyik ingatlanba sem költöztek be, azokat bérlők lakják. Vagyis valójában mindkét lakásvétel befektetési célú volt. Nem mellékesen közben a lakásárak jókorát emelkedtek – nem kicsit éppen a támogatásoknak köszönhetően.

A hazai lakáspolitika hosszú távú eredménytelenségét jelzi, hogy a lakhatásra fordított állami kiadások az elmúlt 35 évben 2025-ös árakon összesen mintegy 23 ezer milliárd forintot tettek ki, de a lakhatási szegénység mértéke nem csökkent. A rendszerváltáskor és jelenleg is 2-3 millió főre tehető a lakhatási szegénységben élők száma. Civil szervezetek Lakhatási Minimum programot tettek közzé, amelyben összegyűjtötték javaslataikat az új kormány számára.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: hitel, kölcsön, lakáshitel, statisztika, MNB, Otthon Start, OSP