Forró a nyár az állampapírpiacokon is

Az iráni válság és a Paks-dilemma is fűti a magyar állampapírok hozamát

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2026. augusztus 14. A globális geopolitikai feszültségek és a hazai energiapiaci bizonytalanságok alaposan átírták az állampapírpiac forgatókönyvét júliusban. A hosszú lejáratú hozamok kilőttek, a forint gyengült. De mit jelent mindez a magyar kisbefektetők zsebének?

Júliusban az amerikai, japán és brit állampapírpiacokon egyaránt emelkedtek a hozamok. A hónap meghatározó témája az amerikai–iráni konfliktus kiéleződése volt, amely megemelte az energiaárakat, erősítette az inflációs félelmeket és nyomás alá helyezte a globális kötvénypiacokat. Emellett a befektetők figyelme a fiskális fenntarthatóság kérdéseire is irányult, ami elsősorban a hosszú lejáratú hozamok emelkedésében jelent meg – írja az OTP Alapkezelő júliusi portfoliójelentésében.

Az Egyesült Államokban jelentős hozamemelkedés bontakozott ki: a 10 éves Treasury hozama 4,48 százalékról 4,74 százalékra, a 30 évesé pedig 4,97 százalékról 5,28 százalékra nőtt. A Fed változatlanul hagyta az irányadó kamatsávot, miközben a piac továbbra is inflációs kockázatokkal és esetleges további monetáris szigorítással számolt. A hosszú hozamok emelkedését az amerikai költségvetés finanszírozási igényével kapcsolatos aggodalmak is támogatták.

A Befektetési alapok rovat támogatója:

Az amerikai–iráni konfliktus súlyosbodása miatt a Brent olaj árfolyama közel 35 százalékkal emelkedett, időszakosan megközelítve a 100 dolláros szintet. Bár a geopolitikai kockázatok rontották a globális növekedési kilátásokat, az amerikai gazdaság továbbra is ellenállónak bizonyult.

A japán állampapírpiacot a Bank of Japan várható kamatemelései, a jen gyengülése és a fiskális kilátásokkal kapcsolatos aggodalmak mozgatták. A japán deviza gyengülése jelentős jegybanki intervencióhoz vezetett. A brit állampapírok teljesítettek a leggyengébben a vizsgált piacok közül. A hozamok a teljes görbén emelkedtek a költségvetési helyzettel és a politikai változásokkal kapcsolatos bizonytalanság miatt. A Bank of England változatlanul hagyta a kamatokat.

Ilyen volt a hazai állampapírpiac

A magyar gazdaság növekedése továbbra is visszafogott maradt: a második negyedéves GDP éves alapon 1,7 százalékkal bővült, elmaradva a várakozásoktól. Az infláció júniusban 1,7 százalékra csökkent, miközben a maginfláció 2 százalékra emelkedett. Az ipari termelés májusban 5,4 százalékkal nőtt éves összevetésben.

A magyar kötvénypiacot júliusban elsősorban az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus, valamint a Hormuzi-szoros körüli feszültségek mozgatták. Az amerikai támadások és az iráni hajóellenes akciók hatására emelkedtek a hosszú hozamok: a 10 éves állampapírok hozama 5,1 százalék körüli szintről 5,5 százalék fölé nőtt. A rövidebb lejáratok hozamai stabilabbak maradtak, mivel a jegybank továbbra is kamatcsökkentési pályát jelez. A forint a hónap során gyengült, az euró árfolyama 356-ról 365 közelébe emelkedett.

A hónap végén a Paksi Atomerőmű fokozatos leállítása növelte az energiapiaci kockázatokat, mivel az importenergia-igény emelkedése többlet terhet jelenthet a költségvetés számára.

A kedvező inflációs környezet lehetővé tette, hogy az MNB július 21-én 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentse az alapkamatot. A Monetáris Tanács szerint a kedvező folyamatok fennmaradása esetén további kamatcsökkentések is elképzelhetők.

Július fontos eseménye volt Magyarország visszatérése a nemzetközi kötvénypiacra: az ÁKK 3 milliárd euró értékben bocsátott ki eurókötvényt, miközben a kereslet meghaladta a 8 milliárd eurót. A MAX Index 1,55 százalékkal csökkent, míg az RMAX Index 0,46 százalékkal emelkedett a hónap során.

Még így is kimagaslóak a hozamok

Míg júniusban az állampapírpiaci hozamok csökkenésének hatására felértékelődtek a befektetési alapokban tartott magyar állampapírok, ennek köszönhetően pedig a befektetők jelentős reálhozamra tettek szert, júliusban ennek a fordítottja zajlott. Az emelkedő pénzpiaci hozamok hatására csökkent a kötvényalapokban tartott állampapírok árfolyama, az elért hozamok pedig csökkentek.

Július végén a pénzpiaci alapok 12 hónapos hozama 5,3-6,4 százalék között mozgott, míg a rövidkötvény alapok 12 havi teljesítménye 4,8 százalék és 7,5 százalék közé csökkent. A hosszúkötvény alapok éves hozama pedig 10,8 százalék és 13,7 százalék közé mérséklődött. Ezek továbbra is kiemelkedően magas hozamok az 1,2 százalékos júliusi, 12 havi infláció mellett. Vagyis a kisbefektetők extrém magas reálhozamot tehettek zsebre.

A pénzpiaci és kötvényalapok 2026. július 31-i részletes hozamát itt találja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse azazénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: befektetési alap, kötvényalap, befektetési jegy, hozam, állampapír, OTP Alapkezelő, pénzpiaci alap