Új szabályok jönnek 2021 januárjában

Aggódik az MNB, hogy leáll a hitelezés

Újra napirendre kerülnek a fizetési nehézségek
Fotó: Azénpénzem
2020. szeptember 9. Jegybanki szakértő szerint a koronavírus-járvány és az ennek nyomán várható újabb válság szükségszerűen újból ráirányítja a figyelmet a nem teljesítő kitettségek kezelésére. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) berkeiben érzékelhetően tartanak attól, hogy a bankok a hitelmoratóriumba lépőket a további kölcsönzés szempontjából szigorúan bírálják el.

Az MNB korábban vezetői körlevélben szólította fel a bankokat, hogy a fizetési moratóriumot igénybe vevő ügyfeleket ne tekintsék hitelképtelennek. Mint a közleményükben hangsúlyozták: a jegybank elvárja, hogy a megfelelő hitelképességgel rendelkező ügyfelek továbbra is megkapják a szükséges forrásokat. Leszögezték, hogy az adósok hitelképességének megítélése önmagában a moratórium ténye miatt nem romolhat.

Meglehetősen sokatmondó az is, hogy mostanában tartotta szükségesnek az MNB vezető szabályozási szakértője, Szakál Gyöngyvér, hogy utat vágjon a „nem teljesítő kitettségek fogalmi zűrzavarában”. Cikkéből egyébként meglehetősen világosan kiderül, hogy aligha lehet zavarokról beszélni ebben az ügyben. Mint leírta: a tőkekövetelmény-számítás keretein belül használandó „nemteljesítés” fogalom már jó ideje része a szabályozásnak. Ráadásul erről európai szintű iránymutatás is született, még 2016-ban, aminek az átültetésére és alkalmazására amúgy viszonylag hosszú időt kaptak a felügyeleti hatóságok és az érintett intézmények.

Az MNB ajánlását (ezt részletesen itt nézheti meg) az eredeti szándéknak megfelelően, 2021. január 1-jétől kell majd alkalmazni. Az MNB szerint a bankoknak naponta meg kell állapítaniuk a késedelmes napok számát, és azt hogy a késedelem jelentős-e. Az MNB-ajánlás foglalkozik a lakossági kockázatok kezelésének speciális sajátosságaival, továbbá a „nemteljesítés” fogalom következetes és külső adatokban történő alkalmazásával is.

Változás tehát van, de a fő gondot nyilvánvalóan a jelenlegi helyzet okozhatja. Mint a cikkben is szerepel: a koronavírus-járvány és a nyomában várható újabb válság ismét ráirányítja a figyelmet a nem teljesítő hitelek kezelésére.
Uniós elvárások is akadnak
Bár az eurózónában az elmúlt időszakban a 2013-as csúcs óta jelentősen csökkent a „nemteljesítés”, ennek és az átstrukturálás fogalmának értelmezése a koronavírus világjárvány kapcsán ismét előtérbe került. Az Európai Bizottság külön közleményben tért ki arra, hogy a bankok a Covid19-járvány közepette a hitelezésben miként segíthetik a cégeket és a lakosságot.

Ebben az összefüggésben Szakál Gyöngyvér szerint nálunk elsősorban a 2020. március 18-án kihirdetett általános fizetési moratórium prudenciális és számviteli szempontú kezelésének van jelentősége. Mint nyomatékosította: tekintettel arra ––, hogy a kormányrendeleti formában elrendelt fizetési moratórium megfelel az EBH által 2020. április 2-án közzétett iránymutatásában meghatározott, a fizetési moratóriumok tekintetében rögzített elvárásoknak, a magyarországi szabályozási keretek között is alkalmazhatók a fizetési moratórium által érintett kitettségeket illetően európai szinten rögzített kezelési módok”.
 
A jegybank szabályozási vezetője is hangsúlyozza (amit már a vezetői körlevél is), hogy a bankok nem tekinthetik automatikusan átstrukturálásnak az eredeti szerződési feltételekben a fizetési moratórium miatt bekövetkező változásokat. A felelősség persze a bankoké lesz. Nekik ugyanis minden esetben egyedileg kell megvizsgálniuk, mit sorolnak át. A szerző szerint a moratóriumtól függetlenül azonosítaniuk kell azokat az ügyfeleiket, amelyek a hitelek lejártát követően valószínűleg nem lesznek képesek a visszafizetésre.

Szerző: Azénpénzem