Megbízható adatok nélkül nem lehet jó terveket készíteni

A volt KSH elnök szerint létkérdés lehet rendbetenni a statisztikákat

Fotó: Azénpénzem illusztráció

2026. május 20. A nemrég felállt kormányban időnként utalnak arra, hogy az Orbán-kabinet propagandisztikusan kommunikált gazdasági adatokat, de a KSH szakmai munkáját közvetlenül eddig nem bírálták, vezetőit nem kritizálták. Az MTA doktora, a KSH korábbi elnöke, a Pécsi Tudományegyetem professzora, Mellár Tamás szerint pedig, ha Magyar Péterék csapata megbízható adatokhoz szeretne jutni, akkor lépniük kell.

Ha az új kormány bármilyen tervet akar elkészíteni (például a jövő évi költségvetést, de akár növekedési programot), ahhoz megbízható adatok kellenek, ami a jelenlegi statisztikai hivataltól nem várható – szögezte le Mellár Tamás. A szakértőtől, aki két cikluson keresztül ellenzéki országgyűlési képviselőként (is) követte a KSH tevékenységét, elsőként azt kérdeztük, szerinte melyek azok a legneuralgikusabb területek, amelyeken fontos lenne változtatni.

A KSH vezetése az Orbán-kormánynak befeküdve folyamatosan kisebb-nagyobb manipulációkat folytatott azoknak az adatoknak az esetében, amelyeket érzékenyebben figyelt a lakosság, amelyek politikailag jobban számítanak – magyarázta, hangsúlyozva: ezek azok, amelyeknél mindenképpen alapos vizsgálatot kell tartani és korrekciókat végrehajtani, akár visszamenőlegesen is. Mint emlékeztetett rá: ez a legjobban a szegénységi statisztikánál látszott. Szerinte ráadásul, amikor próbálták felülvizsgálni, korrigálni, akkor – átlátszó módon – még inkonzisztensebbé tették a rendszert. (A szakember portálunknak korábban azt mondta, hogy még a szocializmusban is hihetőbbek voltak a statisztikák.)

Nem véletlenül volt a szegénység az egyik érzékeny pontja a statisztikai szolgálatnak, hiszen az Orbán-kormány nem akart és nem is foglalkozott érdemben a szegényekkel, szegénységgel – fejtegette. Mint felidézte: ezt meg is fogalmazta Bogár László közgazdász, akinek az elhíresült kijelentése szerint a magyar társadalom harmadát kitevő „roncsolt” vagy menthetetlen rétegeket „igenis ott kell hagyni az út szélén”. És Orbánék valójában ezt tették, miközben a statisztikát próbálták úgy hozni, mintha ott minden rendben lenne – mutatott rá.

„A jelenlegi magyar inflációszámítás számos sebből vérzik”

A másik ilyen nagyon fontos területnek Mellár a szintén teljes megújításra szoruló fogyasztói árindex számítását mondta. Egyaránt problémák vannak a fogyasztói kosarakkal és a számítási metódusokkal – mutatott rá. Ez is politikailag érzékeny terület volt Orbánék számára, ők ugyanis mindig azzal büszkélkedtek, hogy a reálkeresetek milyen jelentősen nőttek. Közben az infláció kumulált növekedése 16 év alatt kilencven százalék felett volt, ami a hivatalos számokban nem igazán jelentkezik. Mellár mély meggyőződése szerint a választás kimenetelét is befolyásolta, hogy az elmúlt két-három év alatt valójában a reálbér, a reálkereset, a reálnyugdíj, valamint a megtakarítások reálértéke is jelentően csökkent.

A jelenlegi magyar inflációszámítás – hangsúlyozta a szakember – számos sebből vérzik, eltér az európai sztenderdektől. Ilyen például az, hogyan vegyük figyelembe a vezetékes gázt, vagy éppen az albérleti díjakat, a kamatokat. Ráadásul a már említett 90 százalék körüli kumulált infláció egy dolog, ám ezen belül vannak olyan tételek, amelyek a többinél jobban érintik az embereket – példaként említette az üzemanyag, a fűtőanyag és az élelmiszer árának az emelkedését. Ez utóbbi például egészen drasztikus, akadt olyan másfél év, amikor 70 százalékra rúgott.

Mellár kérdésünkre kitért a nyugdíjas-kosár körüli anomáliákra is. Mint rámutatott: a fogyasztói és a nyugdíjas árindex közötti különbség általában nagyon kicsi, holott a nyugdíjasok valós fogyasztói kosara nagyon eltér az aktívakétól, jóval nagyobb abban az élelmiszerek, a gyógyszerek, a háztartási fűtőanyag súlya, miközben például a jóval visszafogottabban dráguló ruházaté, vagy a tartós fogyasztási cikkeké sokkal kisebb. A kialakult háztartási felvételek torzak – szögezte le, megjegyezve, hogy érdemes lenne fokozatosan átállni az online-adatgyűjtésre is. Szerinte feltétlenül szükség lenne az elmúlt 16 év infláció-számításának a korrekciójára.

Felfújták a magyar GDP-t?

Fontos lenne a korrekció és a revízió a GDP-számításnál is – folytatta, hozzátéve: ott kisebb mértékű módosítás kellene. Ezen belül módszertani változtatásokra lenne szükség – mondta, példaként hozva fel az általa problematikusnak tartott (az árszínvonal változását nyomon követő) GDP-deflátor számítást, merthogy a kormánynak a reál-GDP kiszámolásánál magasabb deflátor állt érdekében, miután az „felfújja” a nominális GDP-t, s akkor az adósság GDP-hányada sem annyira mellbe vágóan magas.

Mellár szerint az a felsőszintű vezetés játszott komoly szerepet az elmúlt években az olyan módszertanok megválasztásában, amelyeknek köszönhetően a napvilágot látott statisztikák – és azok körítése – kedvező volt a kormányzat számára. Nem csak a KSH legfelsőbb vezetését, de a főosztályvezetőket, osztályvezetőket is úgy választották ki, hogy erre hajlandók legyenek. Őket mindenképpen le kell váltani! – szögezte le, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a lejjebbi szinteken lelkiismeretes emberek dolgoznak, őket hagyni kell a helyükön.

A KSH legyen tényleg független!

A KSH vezetőségének kiválasztását Mellár szerint ki kell venni a miniszterelnök kezéből, a jelölést szakmai szervezetekre kell bízni, magát a megválasztást pedig a parlamentnek kell lefolytatnia, mégpedig kétharmados szavazati aránnyal. A szakember úgy véli, ennek világos lenne az üzenete: „a KSH nem a miniszterelnöké, hanem a nemzeté”. Nagyon fontos ugyanis, hogy a statisztikai hivatal a nemzet érdekeit képviselje, és semmiképpen se szolgáljon rövid távú politikai érdekeket.

További kiemelten fontos feladatnak nevezte a korábbi KSH-elnök, hogy a statisztikai munkának meglegyen a valóban szakmai, szakszerű ellenőrzése. Sokszor felróják, hogy a statisztikához nem értő laikus emberek állandóan arról beszélnek, milyen magas az infláció, s milyen magas bennük az inflációérzékenység – éppen azért célszerű lenne egy olyan szakmai felügyelő vagy ellenőrző állandó bizottság, amely folyamatosan figyelemmel kiséri a KSH munkáját, nemzetközi összehasonlításban is. Szerinte ez arra lenne jó, hogy az így nyert megbízható kép alapján lehetne értékelni a KSH vezetőinek a munkáját.

Szerző: N.Vadász Zsuzsa
Címkék: statisztika, KSH, Mellár Tamás, szegénység, infláció, kosár, GDP