Ez okozza a fő gondot a digitális fizetéseknél
2025. november 12.
Komoly fejlődést ért Magyarország az elmúlt években a digitális fizetés terén, azonban a lakosság harmada még mindig készpénzben kapja fizetése egy részét, ami komoly gátja lehet a további fejlődésnek – derült ki a Mastercard legfrissebb Digitális Fizetési Indexéből.
Folyamatos javulást mutatva, öt év alatt 12 ponttal emelkedett a Mastercard Digitális Fizetési Indexe (DFI) Magyarországon. Míg 2020-ban 51 pont volt, 2024-ben már 63 pont a 100-as skálán. A minden évben azonos módszertannal kiszámított mérőszám nyilvános forrásokból származó (például jegybanki) információkra, a Mastercard saját adatállományára és kutatásaira, valamint a pénzügyi szektor szakértőivel készített interjúkra támaszkodva határozza meg az egész gazdaság digitális fejlettségét is mérő mutatót.
Az elmúlt öt év távlatából és a legfrissebb, 2024-es DFI-jelentésből is az látszik, hogy a vizsgált három pillér – Infrastruktúra, Tudás és Használat – közül a Tudás fejlődése elmaradt a másik két pillér erősödése mögött. Mára ez a lemaradás vált a további növekedés korlátjává – mondta Márkus Gergely, a Mastercard country managere a tegnapi sajtótájékoztatón.
Az Infrastruktúra alappillér az előző évhez képest 1 ponttal 79-re emelkedett (2020-ban még 64 pont volt), ami az előző évhez képest kismértékű, de folyamatos előrelépést mutat, főként a fizetési csatornák szélesedésének köszönhetően. A kibocsátói oldalon a mobiltárcák elérhetősége teljeskörűvé vált (2024-ben minden kibocsátó engedélyezte az Android-alapú tárcamegoldásokat), és a Google Pay teljes körű integrációja különösen erős hatást gyakorolt a mobiltárcás tranzakciók számának növekedésére. Ugyanakkor a terminálok és elfogadói oldali megoldások további kiterjesztésére van szükség. A digitális fizetés szempontjából releváns vállalkozások mintegy fele még mindig nem fogad el kártyát; ezen belül a szolgáltatói szegmens (pl. szakemberek, egyéni vállalkozók, stb.) a legkevésbé terminalizált.
A 2024-es index egyik újdonsága, hogy egyes modern kiberbiztonsági megoldások elérhetőségét is méri a piaci szereplők körében, így képet ad az ökoszisztéma szereplőinek a csalásokkal szembeni aktuális ellenálló képességéről. Ezek az új mérőszámok olyan megoldásokra vonatkoznak, amelyeket egyes piaci szereplők már támogatnak. A még új technológiának számító valós idejű csalásfigyelés és a mesterségesintelligencia-alapú kockázatértékelés a hazai piac jelentős számú szereplőjénél megtalálható. A részindex kiberbiztonsági komponensei a következő években várhatóan tovább növekednek, részben az olyan szabályozási kezdeményezések támogatásával, mint a Központi Visszaélésszűrő Rendszer bevezetése – mondta Martinovic Boris, a Mastercard kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója
Az MNB 2024. április 1-jétől kötelezővé tette a fizetési kérelem funkció bevezetését a bankoknál, ami a fizetési kérelmek általános elterjedéséhez vezetett. Tavaly 1,1 millió fizetési kérelmet regisztráltak; összesített értékük közel 120 milliárd forintot tett ki, ami 14-szeres növekedést jelent 2023-hoz képest.
A kártyás vásárlások volumene és darabszáma meghaladta az ATM-ből történő készpénzfelvételekét, ám az ATM-felvételek még mindig a tranzakciók bő harmadát képviselik, így a készpénz jelenléte a fizikai fizetésforgalomban továbbra is számottevő. A lakosság egyharmada a jelentés adatai szerint még mindig részben készpénzben kapja jövedelmét, 11 százalék pedig kizárólag készpénzes jövedelemmel rendelkezik, ami a digitális fizetési eszközök teljeskörű elterjedésének határát jelzi.
A modern digitális fizetési csatornák — mobiltárcák, mentett kártyaadatok, számlaalapú mobilfizetések — használata tovább nőtt: a mobiltárcás tranzakciók aránya 6 százalékponttal emelkedett a Google Pay kibocsátói integrációjának hatására, és a mentett kártyaadatok használata is élénkülést mutat az online vásárlásoknál. Ugyanakkor az innovatívabb megoldások – mint a viselhető eszközökkel történő fizetések és a BNPL-részletfizetések offline/online kombinált elfogadása — még kezdeti fázisban vannak.
Fontos eredmény, hogy 2024-ben több mint 220 millió azonnali fizetési tranzakciót bonyolítottak le, ami éves szinten 12 százalékos növekedést jelent, és az ezekhez kapcsolódó forgalom mintegy 62 ezer milliárd forintot tett ki (az éves növekedés mintegy 22 százalék volt).
Összességében kiderült, hogy a csalások tapasztalata és a nagyobb médiafigyelem visszafogja az újdonságok iránti nyitottságot, ezért a kiberbiztonsági fejlesztések és a fogyasztói edukáció párhuzamos, összehangolt végigvitele elengedhetetlen. A Tudás pillér erősítésére irányuló javaslatok között szerepelnek felnőttképzési programok, a hátrányos rétegek elérésére szabott offline és helyi jellegű kommunikációs kezdeményezések, továbbá a bankok és szabályozó hatóságok együttműködésében megvalósuló központi tájékoztatási kampányok – állapítja meg a Mastercard.
Szerző: Lovas Judit
Címkék: Mastercard, bankkártya, bankszámla, Digitális Fizetési Index, kibercsalás, mobilbank, digitalizáció
A lakosság harmada készpénzben kap fizetést
Fotó: MasterCard
Folyamatos javulást mutatva, öt év alatt 12 ponttal emelkedett a Mastercard Digitális Fizetési Indexe (DFI) Magyarországon. Míg 2020-ban 51 pont volt, 2024-ben már 63 pont a 100-as skálán. A minden évben azonos módszertannal kiszámított mérőszám nyilvános forrásokból származó (például jegybanki) információkra, a Mastercard saját adatállományára és kutatásaira, valamint a pénzügyi szektor szakértőivel készített interjúkra támaszkodva határozza meg az egész gazdaság digitális fejlettségét is mérő mutatót.
Az elmúlt öt év távlatából és a legfrissebb, 2024-es DFI-jelentésből is az látszik, hogy a vizsgált három pillér – Infrastruktúra, Tudás és Használat – közül a Tudás fejlődése elmaradt a másik két pillér erősödése mögött. Mára ez a lemaradás vált a további növekedés korlátjává – mondta Márkus Gergely, a Mastercard country managere a tegnapi sajtótájékoztatón.
Nagyot nőtt az elfogadói hálózat
2024-es évet meghatározta az a trend is, hogy piaci szereplők erőteljesen invesztáltak az infrastruktúrába – az új technológiák bevezetése mellett az elmúlt években a Mastercard Doppio programja maga is hatékonyan támogatta az elfogadói hálózat bővítését - valamint a szabályozási környezet is kedvezően változott. A Mastercard Doppio nevű infrastruktúra-fejlesztő kezdeményezése a magyarországi kártyaterminálok számának megduplázását tűzte ki célul, a fizetési eszközök piacának modernizálása és az adminisztráció digitalizálása mellett, lehetővé téve, hogy a kereskedők akár saját okostelefonjukat is terminálként használják.Az Infrastruktúra alappillér az előző évhez képest 1 ponttal 79-re emelkedett (2020-ban még 64 pont volt), ami az előző évhez képest kismértékű, de folyamatos előrelépést mutat, főként a fizetési csatornák szélesedésének köszönhetően. A kibocsátói oldalon a mobiltárcák elérhetősége teljeskörűvé vált (2024-ben minden kibocsátó engedélyezte az Android-alapú tárcamegoldásokat), és a Google Pay teljes körű integrációja különösen erős hatást gyakorolt a mobiltárcás tranzakciók számának növekedésére. Ugyanakkor a terminálok és elfogadói oldali megoldások további kiterjesztésére van szükség. A digitális fizetés szempontjából releváns vállalkozások mintegy fele még mindig nem fogad el kártyát; ezen belül a szolgáltatói szegmens (pl. szakemberek, egyéni vállalkozók, stb.) a legkevésbé terminalizált.
A 2024-es index egyik újdonsága, hogy egyes modern kiberbiztonsági megoldások elérhetőségét is méri a piaci szereplők körében, így képet ad az ökoszisztéma szereplőinek a csalásokkal szembeni aktuális ellenálló képességéről. Ezek az új mérőszámok olyan megoldásokra vonatkoznak, amelyeket egyes piaci szereplők már támogatnak. A még új technológiának számító valós idejű csalásfigyelés és a mesterségesintelligencia-alapú kockázatértékelés a hazai piac jelentős számú szereplőjénél megtalálható. A részindex kiberbiztonsági komponensei a következő években várhatóan tovább növekednek, részben az olyan szabályozási kezdeményezések támogatásával, mint a Központi Visszaélésszűrő Rendszer bevezetése – mondta Martinovic Boris, a Mastercard kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója
Az MNB 2024. április 1-jétől kötelezővé tette a fizetési kérelem funkció bevezetését a bankoknál, ami a fizetési kérelmek általános elterjedéséhez vezetett. Tavaly 1,1 millió fizetési kérelmet regisztráltak; összesített értékük közel 120 milliárd forintot tett ki, ami 14-szeres növekedést jelent 2023-hoz képest.
Még mindig számottevő készpénzhasználat
A Használat pillér 55 pontra emelkedett, az érték egy ponttal haladja meg a 2023-as mutatószámot. Ez a változás elsősorban a meglévő, jól ismert digitális megoldások (érintésmentes kártyás fizetés, banki átutalások) intenzívebb alkalmazásának köszönhető. Az érintésmentes elfogadás mértéke 2024-ben közel 99 százalékra nőtt. A bankszámláról kezdeményezett digitális átutalások aránya is magas, elérte a 91 százalékot.A kártyás vásárlások volumene és darabszáma meghaladta az ATM-ből történő készpénzfelvételekét, ám az ATM-felvételek még mindig a tranzakciók bő harmadát képviselik, így a készpénz jelenléte a fizikai fizetésforgalomban továbbra is számottevő. A lakosság egyharmada a jelentés adatai szerint még mindig részben készpénzben kapja jövedelmét, 11 százalék pedig kizárólag készpénzes jövedelemmel rendelkezik, ami a digitális fizetési eszközök teljeskörű elterjedésének határát jelzi.
A modern digitális fizetési csatornák — mobiltárcák, mentett kártyaadatok, számlaalapú mobilfizetések — használata tovább nőtt: a mobiltárcás tranzakciók aránya 6 százalékponttal emelkedett a Google Pay kibocsátói integrációjának hatására, és a mentett kártyaadatok használata is élénkülést mutat az online vásárlásoknál. Ugyanakkor az innovatívabb megoldások – mint a viselhető eszközökkel történő fizetések és a BNPL-részletfizetések offline/online kombinált elfogadása — még kezdeti fázisban vannak.
Fontos eredmény, hogy 2024-ben több mint 220 millió azonnali fizetési tranzakciót bonyolítottak le, ami éves szinten 12 százalékos növekedést jelent, és az ezekhez kapcsolódó forgalom mintegy 62 ezer milliárd forintot tett ki (az éves növekedés mintegy 22 százalék volt).
Itt van a fő kihívás
A Tudás pillér 2024-ben stagnált: a részindex 54 ponton maradt, így ez a terület jelenti a Mastercard Digitális Fizetési Index alapján a három pillér közül a legnagyobb kihívást. A jelentés különösen hangsúlyozza a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó, „digitális szakadék” típusú különbségeket: a magasabb iskolai végzettségű és nagyobb jövedelmű csoportok lényegesen jobban teljesítettek a tudásteszten, míg az alacsonyabb végzettségű és jövedelmű rétegek gyengébb eredményt értek el. Az életkor szerinti megoszlásban a 30–49 évesek szerepeltek a legjobban.Túl magabiztosak a fiatalok
Itt fontos megjegyezni, hogy a digitális fizetésekkel kapcsolatos objektív tudás 2023-hoz képest csökkent. Ez a csökkenés elsősorban az új alternatív fizetési módok megjelenésének köszönhető. A korcsoportok szerint a 18–29 éves fiatal felnőtteknél nagy csökkenés volt tapasztalható. Ők könnyedén kezelik az új fizetési eszközöket, ugyanakkor túlzottan magabiztosak, alábecsülik a fizetési csalások összetettségét és kockázatait. Ez a túlzott magabiztosság, valamint a csalásokkal kapcsolatos tudatosság hiányosságai magyarázatot adhatnak arra, hogy a fiatal felnőttek nagyobb hányada számolt be arról, hogy fizetési csalás áldozatává vált.Összességében kiderült, hogy a csalások tapasztalata és a nagyobb médiafigyelem visszafogja az újdonságok iránti nyitottságot, ezért a kiberbiztonsági fejlesztések és a fogyasztói edukáció párhuzamos, összehangolt végigvitele elengedhetetlen. A Tudás pillér erősítésére irányuló javaslatok között szerepelnek felnőttképzési programok, a hátrányos rétegek elérésére szabott offline és helyi jellegű kommunikációs kezdeményezések, továbbá a bankok és szabályozó hatóságok együttműködésében megvalósuló központi tájékoztatási kampányok – állapítja meg a Mastercard.
Szerző: Lovas Judit
Címkék: Mastercard, bankkártya, bankszámla, Digitális Fizetési Index, kibercsalás, mobilbank, digitalizáció
